A múlt héten részt vettem egy kerekasztal-beszélgetésen, ahol megpróbáltam az ACTA hatását az IT ipar szemszögéből megvizsgálni. Kiderült a dolog könnyebb, mint a felhasználói oldalon. Hiszen nem gyengíti annyira a "commercial scale" megkötés, cserébe viszont könnyen közreműködő 3. fél szerepébe kerülhet. Ahogy az IVSZ közleményében is kitér, az ACTA egyezmény visszafogná a hazai IT ipar - a GDP 10 százalékát adó - a válság ellenére is 6-7 százalékos teljesítményét.
Előjáróban pár alapvetés:
- Nem vagyok jogász.
- A bűnözőkkel és az egészségre veszélyes termékekkel szemben fel kell lépni!
- A szabadalom és a szerzői jog eredetileg átmeneti monopólium az innováció, alkotás ösztönzésére. Az innovációra és a kreativitásra a túlzott szigor ellentétesen hat.
- Széles tömegek kriminalizálását és elavult üzleti modelleket el kellene felejteni és helyette megoldani az alkotás finanszírozását.
Az ACTÁ-ról azt mondják, hogy itthon és az EU-ban nem kell szigorítani. Találó a hasonlat a kötélhurokhoz (az akasztós fajtához). Nagyon tud szorítani, lazítani viszont nem lehet.
- Ahogy az EP INTA bizottság tanulmánya (pdf) is megállapítja: "The study finds that the letter of the agreement is not incompatible with the Acquis but that there are no guarantees that its implementation will be."
- Küszöbön áll az IPRED (szellemi tulajdon védelméről szóló) direktíva felülvizsgálata, és az ACTA bebetonozza ezt az IPRED direktívát, ezzel megakadályozva, hogy a későbbiekben alapvetően változtassunk az IPRED és más idevonatkozó szabályozáson.
- A jelenleg nem-kötelező részek szép lassan elterjednek és "legjobb gyakorlatként" mégis megvalósulnak, amíg egy "ACTA2" harmonizálja és bebetonozza ezeket.
- Az Egyesült Államok 301-es speciális jelentésének segítségével már most is komoly nyomást gyakorolnak több európai országra, hogy vezessenek be ilyen nem-kötelező szabályozásokat.
- Tekintve, hogy Magyarország 2009-ben lekerült a 301 listáról a HENT megalakulása után, és itthon nem kell szigorítani a szabályozáson inkább elgondolkodtató. A 301-es jelentés és a magyar bevetéséről a Wikileaks sürgönyökből lehet tájékozódni.
Közben zajlik a nemzetközi verseny:
- Kína felébredt, szabadalmi bejelentéseket tekintve lassan átveszi a vezetést, továbbá nem része az egyezménynek.
- Az Egyesült Államok nem tartja magára nézve kötelezőnek az egyezményt, és így később lazíthat a saját szabályozásán, és így versenyelőnyhez jut a többi ACTA aláíróval szemben.
- India, Brazília határozottan ellenzi az egyezményt.
Ezzel a világ gazdaságainak jelentős része kivonja magát az egyezmény alól.
Magyarország szempontjából nem egyértelmű az egyezmény hasznossága figyelembe véve, hogy mennyi a hazai és a nemzetközi érdekeltségű szellemi monopóliumok aránya. Jelenleg nettó befizető az ország. A korábban hivatkozott INTA tanulmány 35. oldalából az derül ki, hogy Magyarország 2008-ban körülbelül 1.2 milliárd USD (jó nagy szám, OECD forrásból származik) kereskedelmi deficittel rendelkezett a licenc és jogdíjak tekintetében, a kivitel nagyjából harmada a behozatalnak.
Az ACTA tele van szójátékokkal:
- 23.1 cikk hivatkozik a "commercial scale" fogalmára, amely nincs definiálva, és akár úgy is értelmezhető, hogy néhány 10 vagy 100 letöltés is ideérthető.
- a "indirect economic advantage" hasonló ködösen terjeszti ki az érintettek körét.
- a 27 cikkben a "fair process" egy olyan fogalom, amely nem létezik. Létezik helyette a nemzetközi emberi jogban olyan, hogy "due process" és "fair trial", a kettő keveréke azonban csak ködösítés.
- a szabadalmakat lábjegyzetben teszik opcionálissá.
Alább pár idézet az egyezmény szövegéből, bemutatva az aggályosabb részleteket.
Részlet a 2.1 cikkből: A kötelezettségek jellege és hatálya
A Party may implement in its law more extensive enforcement of intellectual property rights than is required by this Agreement, provided that such enforcement does not contravene the provisions of this Agreement.
Részlet a 8. cikkből Polgárjogi eltiltó határozatok
Each Party shall provide that, in civil judicial proceedings concerning the enforcement of intellectual property rights, its judicial authorities have the authority to issue an order against a party to desist from an infringement, and inter alia, an order to that party or, where appropriate, to a third party over whom the relevant judicial authority exercises jurisdiction, to prevent goods that involve the infringement of an intellectual property right from entering into the channels of commerce.
A mai internetes gazdaságban az IT ipar jó része, pl a könyvtárak, médiaszolgáltatók, kereső-motorok, a cloudban sikert próbálók mind számíthatnak közreműködő 3. fél státuszra. A helyzetet bonyolítja, hogy a 27 tagállamban nincs a szerzői jog harmonizálva. Az eltiltó határozatok túllépnek a jelenlegi EU-s szabályozáson és visszaélésekre adnak lehetőséget versenytársak ellehetetlenítésével.
Részlet a 9. cikkből: Kártérítések
In determining the amount of damages for infringement of intellectual property rights, a Party’s judicial authorities shall have the authority to consider, inter alia, any legitimate measure of value the right holder submits, which may include lost profits, the value of the infringed goods or services measured by the market price, or the suggested retail price.
lásd még a 3. lábjegyzetet is.
Ez azt jelenti, hogy a jogsértett megfelelő szabályozás mellett nagyjából bármit bemondhat veszteségre, bár ez opcionális, ez jócskán túlmutat a hatályos szabályokon.
Hány IT ipari KKV létezik, amelynek szellemi monopóliumokban kompetens jogi osztállyal rendelkezik? Ennek költségei egy induló vállalkozás esetén komoly visszatartó hatása jelentenek. Egy vélelmezett jogsértés esetén az induló vállalkozások várható kártérítései magas belépési küszöböt jelenthetnek.
Részlet a 11. cikkből információ-szolgáltatás
"... to order the infringer or, in the alternative, the alleged infringer, to provide to the right holder or to the judicial authorities, at least for the purpose of collecting evidence, relevant information as provided for in its applicable laws and regulations that the infringer or alleged infringer possesses or controls. Such information may include information regarding any person involved in any aspect of the infringement or alleged infringement and regarding the means of production or the channels of distribution of the infringing or allegedly infringing goods or services, including the identification of third persons alleged to be involved in the production and distribution of such goods or services and of their channels of distribution."
Az hogy a feltételezett jogsértőről bíróság nélkül személyes információkat lehet szolgáltatni, sok "may"-jel van körül bástyázva, de korábban idézett 2.1-es cikkelyben buzdítanak a szigorúbb szabályozásra.
Részlet a 14.2 cikkből: Kis küldemények és személyi poggyász
"Each Party shall include in the application of this Section goods of a commercial nature sent in small consignments.ö"
és
"... may exclude personal luggage"
Az első idézet szerint kis csomagokat a határon elfoghatnak, ez gyakorlatilag a párhuzamos importot és a gyors és olcsó prototípizálást nehezíti meg. E problémakörnek nem a kalózkodás, hanem egy globális árazási probléma az oka.
A 16. cikk: határ-intézkedések
- hatóságok saját hatáskörben,
- export esetén is,
- közvetlen bizonyítékok nélkül,
- határozatlan időre,
Védjegyek esetén vitatott a hatóságok kompetenciája a hasonlóság megállapítására, sok esetben ezt bíróságok és védjegy jogászok hosszadalmas eljárását igényli. Az átmeneti intézkedések során fellépő zavarok a beszállítói értékláncokat érzékenyen érintheti, korlátozva a versenyt és visszaélésekre adva lehetőséget.
Problémás lehet még kis szériás prototípusok, elektronikai alkatrészek beszerzése, ha ezek a határon határozatlan időre elakadnak.
Részlet a 23.4 cikkből: Bűncselekmények
"... büntetőjogi jogkövetkezmények legyenek érvényesíthetők az ebben a cikkben meghatározott olyan bűncselekményben való segédkezés vagy az arra való felbujtás vonatkozásában..."
A segédkezés értelmezéstől függően az IT ipar egy jó része "képbe kerülhet".
És akkor végül pár részlet a 27-es Digitális cikkből:
- 27.1 cikk, "expeditious remedies to prevent infringement and remedies which constitute a deterrent to further infringements", magyarul: "gyors és eredményes megelőzését, valamint azokat, amelyek a további jogsértésekre nézve visszatartó erővel bírnak."
- 27.2 cikk, "means of widespread distribution for infringing purposes", a 13-as lábjegyzet példaként felhozva buzdít az internet szolgáltatók felelősségének és következmények szigorítására.
- 27.3 cikk, bíróságon kívüli intézkedésekről, a szabályozás privatizálásáról, a közreműködő szolgáltatók "önkéntes" felelősség-vállalásáról Frank LaRue ENSZ külön-megbízott elutasítóan nyilatkozott, az EDRi saját tanulmányban szintén.
- 27.4 cikk, a feltételezhető elkövetőről és a közreműködőkről személyes adatok adhatóak ki a jogsértettnek, bírói engedély nélkül.
- 27.5-7 cikk az Egyesült Államok DMCA szabályozásának kivételeit nélkülöző jogi diktátuma, ez megtiltja a DRM megkerülésére szolgáló módszereket, ezzel a legtöbb eszköz még jobban el lesz zárva a tulajdonosból felhasználóvá jogfosztott fogyasztóról, akiknek semmiféle kontrollja nincs a fogyasztott tartalom felett. Ezenkívül ez még ellehetetleníti a jogszerű visszafejtést (reverse-engineering) is. Ezek a részek egyébként szigorítanak a meglévő nemzetközi egyezményeken, ez nem volt része a WIPO egyezményeknek. Az USA DMCA szabályozás első 12 évének tapasztalatairól az EFF publikált tanulmányt.
Az ACTA korlátozza az innovációt mivel nagyobb erőt biztosít a nagy piaci szereplőknek az újakkal, kisebbekkel szemben. Többek között a szankciók és intézkedésekkel való visszaéléssel, a létrejövő "önkéntes" infrastruktúra lehetővé teszi a hálózati adatfolyamok megkülönböztetését és így versenytársak fékezésére ad lehetőséget. Miközben a szűréssel sok esetben nem eldönthető egy tartalomról hogy valóban jogot sért-e, így a sok tévedés lehetősége további költségeket jelent.
Riszpekt és köszönet, annak aki ezt végigolvasta!
Szerintem az olyan egyezmények és törvények amelyek, félelmet, bizonytalanságot és kétséget keltenek elfogadhatatlanok. Jogászok?