~stef/blog/

A hagyományos - ú.n. lineáris - médiák centralizáltak, egyirányúak és a terjesztésre hagyományosan használt rádióspektrum szűkössége és kábeltelevízióhoz szükséges úttest alatti vezetekék korlátossága miatt monopolhelyzetben vannak. Ez tökéletessé tette őket a széles tömegek befolyásolására, legyen ez kereskedelmi TV, amely fogyasztást serkenti, vagy kormány propagandaszerve. Emiatt szükséges a lineáris médiák szabályozása, ez az amit az EU AVMSD direktívája és az Alkotmány Bíróság megkísérelt szabályozni. A Magyar Kormány is erre hivatkozik, azonban kiterjeszti ennek hatályát valamilyen mértékben az online tartalmakra is.

A nyomtatott sajtó a tegnap híreit (nyomdai átfutási idő miatt) legtöbbszőr kommentárokkal és háttérelemzésekkel teszi érdekessé. Ezek a háttéranyagok és vélemények bizonyára mutatnak széles eltéréseket a kiegyensúlyozottságot illetően. Ám a lineáris médiákkal szemben a sajtó piacán elég nagy a verseny ahhoz, hogy mindenki megtalálja a magának szóló újságot.

A lineáris médiákkal szemben az Internet a médiapluralizmus záloga, az Internet milliónyi közönsége a bizonyítéka. A hagyományos médiákkal szemben a belépési korlát minimális (amíg nem kell regisztrálni) és nincs monopolhelyzet az médiafogyasztók és előállítők kapcsolatát illetően. Valójában ez nagy fejfájást és persze konkurenciát jelent a hagyományos médiákra és azon haszonélvezőinek.

A szabályozás valóban szükséges, ha a az adott szolgáltató monopolhelyzetben van, legyen ez országos TV csatorna v. rádió. A dolog valóban kiterjesztendő olyan internet szolgáltatókra is, akik saját internetes TV szolgáltatást biztosítanak, amely diszkriminálja a saját tartálmát az internetes tartalommal szemben. Ám ilyenkor is kizárólag a szolgáltató által preferált tartalomra vonatkozhat a szabályozás. Persze a hálózat semlegesség jegyében ilyen jellegű diszkriminációt eleve büntetni kell. Amennyiben azonban nincsen monopolhelyzet vagy diszkrimináció, hanem egy sok szereplős egészséges versenypiacról van szó, a szabályozás csak a társadalom, a pluralizmus, a kiegyensúlyozottság és a szólásszabadság kárára vállhat.

Az alábbi levelet küldtem ma az EP Emberi Jogi Bizottságának magyar képviselőinek.

Tisztelt Képviselő Asszony/Úr,

Szeretnénk Önt tájékoztatni, milyen következményei vannak a társadalomra és gazdaságra, ha az ACTA-t (Anti Counterfeiting Trade Agreement, Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezményt) támogatásra talál. Az alábbiak ismeretében kérem, hogy segítse az Emberi Jogi Bizottságban és az EP-ben is az Egyezmény támogatásának megakadályozását.

Gazdasági Következmények

A szabadalmakkal kapcsolatos követelések súlyos következményekkel járhatnak az európai IKT iparra nézve, az Egyezmény elfogadása esetén egyértelmű versenyhátrányba kerül az európai ipar, amennyiben az USA nem, az Unió viszont teljesíti a szabadalmakra vonatkozó előírásokat. A "javasolt kiskereskedelmi ár" mint kártérítési alap a szoftveres szabadalmaknál kifejezetten aránytalan, egy-egy szoftver akár több száz szabadalmat is sérthet, ezzel a teljes ipart meg lehet bénítani. A szabadalmi "trollok", kiváltképp a "közösségi szabadalom" bevezetése után el fogják nyomni az uniós IKT és KKV szektort, valamint a Dohai Nyilatkozat által nem védett zöld technológiák elterjedését is akadályozzák.

A tágabban értelmezett szabadalmak szigorúbb szabályozása kihatással lehet más nagy mennyiségű információt feldolgozó egyéb iparágakban is¹. A szigorúbb termékvédelem pedig sérti az utángyártott alkatrészeket legálisan termelő KKV szektort.

Az ACTA túl széleskörű

Az elsősorban szórakoztató- és gyógyszeripari érdekeket védő Egyezmény túl tágan értelmezett hatálya komoly befolyással lesz többek közt a jogbiztonságra, innovációra, versenyképességre, szólásszabadságra, személyes adatok védelmére, gyógyszerekhez való hozzáférhetőségre, megújuló energiák elterjedésére, szoftverekre és az internetre.

Az Egyezmény szövegében található kiterjesztések, pontatlan, értelmezésre szoruló megfogalmazások akár egész iparágakat válságba boríthat, így a jogi, hozzáférési, felhasználási korlátozások miatt alapvető emberi jogokról és társadalmi, közösségi haszonról mondunk le lényegében magáncélok érdekében.

Emberi jogi aggályok

Az ACTA 27.3 cikkelye a bírósági hatáskörön kívülre helyezi bizonyos jogsértések szankcionálását, ezzel súlyos próbának téve az Emberi Jogok Európai Egyezményének 47-49-es cikkelyét. Az ACTA 27.4 cikkelye sérti a személyes adatok védelméhez való jogot. A bírói engedély nélküli hozzáférés megsokszorozza az adatokkal való visszaélés lehetőségét. A jelentős összegű polgári jogi kártéritések és a 23.6 cikkely büntető jogi szankciói alkalmasak cenzúrára, és ezáltal sértik a szólásszabadságot.

Az ACTA szükségtelen és indokolatlan

Az Egyesült Államok Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által készített jelentés szerint a széleskörben terjesztett hamisítási statisztikák megalapozatlanok és erősen túlzóak. ^{2 3}

Az ACTA szabálytalan

Az ACTA elfogadása esetén egy mindenféle felügyelet nélküli iparági gyorsított jogalkotó testület jön létre. Az ACTA keretén belül létrejövő bizottságot felhatalmazza az Egyezmény későbbi megváltoztatására, szigorítására, ezzel közvetlenül beavatkozik "harmonizáció" címén az aláíró államok törvénykezésébe. Várható, hogy az Egyezmény elfogadása után az Egyezmény megengedőbb passzusait szigorítják, ezáltal a legnagyobb felháborodást kiváltó intézkedések az utolsó demokratikus akadályok leküzdése utánra lesznek időzítve.

Az ACTA mindezeken kívül túllép az EU "acquis"-n, így a Bizottság tárgyalási mandátumán, lévén a javasolt kártérítések esetében (9.1 cikk) az "ajánlott kiskereskedelmi ár" magasabb, mint az "elmaradt haszon vagy jogdíjak". Ez továbbá sérti a Lisszabon szerződés 6. cikkelyének arányosságra vonatkozó részét is.⁴

Az ACTA káros

Véleményünk szerint az 1994-es kereskedelmi tulajdonjogokról szóló (TRIPS) Egyezmény már biztosít elegendő védelmet. A nagyüzemi hamisítás nem elsősorban polgári jogi, hanem bűnügyi probléma, amelynek megoldására elsősorban az egyes országok jogalkotása, és nem egy kétes, multinacionális cégek nyomása készült nemzetközi egyezmény hívatott.

Az ACTA intézkedések hatékonysága a bűnöző csoportok által nagyüzemben végzett hamisítás korlátozására legalábbis megkérdőjelezhető. Ezzel szemben széles társadalmi rétegeket veszélyeztet az indokolatlan és aránytalan következményekkel. A bűnözői csoportok akadálytalanul terjeszthetik tovább az akár egészségre is ártalmas gyenge minőségű hamisítványokat, miközben a legális generikus gyógyszerek nemzetközi kereskedelmének korlátozása miatt emberéletek forognak kockán. Hasonlóan ellentétes eredmények várhatóak más iparágakra tett hatásaiban is.

Magyarország szempontjából is létfontosságú, hogy ne kösse gúzsba Magyarország mozgásterét és versenyképességet ez az Egyezmény. Ismételten kérem, hogy a fenti érveket megfontolva, támogassa az Egyezmény elutasítását parlamenti munkája során.

Tisztelettel,

Marsiske Stefan

Budapest, 2011 január 27.

Lábjegyzet

1. FFII Unconsidered in ACTA is the situation presented in matters of public health surveillance, crisis management, civil and environmental response and related situations where cross-jurisdiction information exchange and the data associated therewith could constitute “infringing” activities. Under ACTA, both information and technology associated with data collection, aggregation, assembly and transmission and analysis could be impaired greatly enhancing the complexity of responding to events like SARS, the Avian Influenza and crisis response to natural and manmade disasters. ACTA also evidences a clear lack of awareness on the manner in which green technology in the energy and infrastructure sectors operate. The majority of systems (for example, wind turbines, water turbines, and solar collectors) rely on cross-border up-time-management software and systems. ACTA explicitly and adversely impacts the ability to transmit grid and local data, operate feedback mechanisms to energy suppliers, and operate security protocols across international rail, air, and shipping infrastructure applications.

2. US GAO (PDF) A 2010 US Government Accountability Office report is critical about the OECD estimate: "OECD further stated that information that can be obtained, such as data on enforcement and information developed through surveys, 'has significant limitations, however, and falls far short of what is needed to develop a robust overall estimate.' One expert characterized the attempt to quantify the overall economic impact of counterfeiting as 'fruitless,' while another stated that any estimate is highly suspect since this is covert trade and the numbers are all 'guesstimates.'" (pages 28 and 31)

3. Felix Salmon used the OECD's own data to try to come up with a realistic estimate: "If 8% of counterfeit imports are worth million, then the total value of counterfeit trade is .8 billion.

4. Max Planck Institut (PDF) "...the appropriateness of the measures proposed still needs to be assessed according to the principle of proportionality. As a consequence of that principle, the qualification characteristics of the elements of a crime must be defined as clearly and narrowly as possible. Furthermore, the harmonisation of penalties must not go beyond what is necessary to achieve the aims of the EC Treaty."

(köszönet egy csomó embernek aki segített) <3

Disclaimer: I'm not a lawyer, if any of the issues below are misinterpreted, I am more than happy to remove them from the list.

The Hungarian media law is basically an huge law mixing the implementation of the European Audio Visual Media service directive, with the creation of a powerful media authority, regulating traditional media like Radio and Television, while unprecendentedly extending these also to Internet and printed media, furthermore it covers rules for public broadcasting and tenders for linear providers.

This analysis focuses on Internet related issues, other important topics are discussed widely. A list on issues that are unclear or cause of concern:

Scope

A main concern of the Hungarian media law is the extension of scope regarding the Internet. The definitions in Article 203 like "media service provider", "broadcasting" and "on-demand service" are overly broad or indefinite. The interpretation of "with commercial interest" is unclear and thus the scope of the law could also include wide portions of the Internet. Article 220 also extends the "Act LXXIV of 2007 on the Rules of Broadcasting and Digital Switchover" to cover now "media services" instead of "programme providers".

Jurisdiction

Article 1 and 176 assume jurisdiction over media services outside Hungary, whether this violates the "country of origin" principle should be clarified. But it could affect various online media providers in other countries.

Intermediaries

Article 2 (4) extends the law to cover also intermediary service providers. According to Article 189 (6) intermediary service Providers (access/mere conduit) can be fined if not cooperating in blocking content (Article 188 (1) and (3)). This creates a new kind of administrative liability, which can be in violation of the e-commerce directive.

Further worrying is the inclusion of search type intermediary services in the definition in Article 203 (30) d) could also include indexing sites and search engines.

Online media

Depending on the interpretation of on-demand and online media various Internet sources will be regulated. Article 46 (2) mandates all media products to be registered. Any publisher with an office in Hungary seems to qualify according to Art. 41 (2). Article 187 imposes fines on online media services, as well suspending in case of on-demand media. Article 41 (4) e-f,i requires registration of on-demand services and online media products. Further it is unclear how online video sharing sites and radios are among others affected by Article 73 (3) mandating a certain quota of Hungarian content.

Privacy, source protection

Investigative powers in Article 155 (2-3) and Article 175 (1) of the authority can among others violate journalistic source protection, business secrets and other privacy rights. Article 175 (4) allows the Authority to investigate on-site log files.

Self-regulating bodies

The Authority can cooperate with self-regulating bodies related to media policy in matters not covered in this law (Art 190 (2)). This might enable British Digital Economy Act style voluntary filtering.

Summary

Freedom of speech can be tightly controlled by this law, furthermore this framework seems open for extension. This bears the possibility that other aspects of content will be filtered, fined and blocked if the need arises, say at the adoption of ACTA, causing further serious threats to fundamental freedoms.

The above issues should be investigated and answered or if necessary addressed to protect fundamental freedoms, the diversity and the generativity of the Internet.

I hope I'm wrong. ;)

Október 13-án az ACTA honi ratifikációjával kapcsolatban tájékoztatást kértem Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettestől. A mai nap megérkezett a postával a válasz. Sajnos elromlott a fényképezőgépem, így az eredeti válaszról készült képet csúnyán össze kellett fércelni, alább a remélhetőleg szöveghű változat.

Közigazgatási És Igazságügyi Minisztérium EU és Nemzetközi Igazságügyi Együttműködésért Felelős Helyettes Államtitkár

Ikt.sz.: IRM/EUJFO-ID/831-2/2010

Marsiske Stefan részére

Tárgy: Válaszlevél a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény (ACTA) ratifikálásával kapcsolatos kérdésre

Tisztelt Marsiske Stefan úr!

Mindenekelőtt szeretném megköszönni, hogy a tárgybeli tájékoztatás iránt 2010. október 13. napján kelt kérését eljuttatta dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úr részére. Kérem, engedje meg, hogy tájékoztassam, a szellemi tulajdonjogok megsértésének terjedése egyre nagyob akadályt jelent világgazdaság fenntartható fejlődése számára. Az Európai Unió szintjén a szellemi tulajdonjogok polgári és közigazgatási úton történő érvényesítése részét képezi az acquis communautaire-nek, de a tagállamok és maga az Európai Unió is - a hatáskörébe tartozó szabályozási tárgyak tekintetében - meg kell, hogy feleljenek a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Megállapodásnak, az ún. TRIPS megállapodásnak. A szellemi tulajdon hatékonyabb védelme érdekében az Egyesült Államok és Japán kezdeményezte a Hamisítás Elleni Egyezmény (ACTA) megkötését.

A kezdeményezés a szellemi tulajdon védelme és a jogérvényesítés számára nyújt jogi keretet elsősorban a következő területeken: vámügyi jogérvényesítés, polgári és közigazgatási jogérvényesítés, büntetőjogi jogérvényesítés, speciális intézkedések digitális környezetben, vitarendezés és speciális intézkedések a fejlődő országokban. Igaz ugyan, hogy az egyezmény tárgyalására eleinte a nyilvánosság kizárásával került sor, de a legutóbbi három forduló során (Új Zéland, Tokió, Washington) már hozzáférhetőek voltak a tárgyalási anyagok és a tervezet akkor aktuális változata is. A tokiói fordulót követően november 10-én megállapodtak a szövegben. A pontosításokat átvezetve december 3-án kiadták a megállapodás véglegesnek tekintett szövegét, amely az ausztrál kormány honlapján már elérhető (az EU DG Trade honlapján is elérhető). Francia és spanyol fordítást is elkészítenek, amely szövegek egyaránt eredetinek számítanak, ezeknek is jogi hatása lesz. A szöveg 2011. március 31-étől nyitva áll szöveg aláírásra; valószínűleg ez nagyköveti szinten, Tokióban lesz megoldva. A májusi OECD értekezleten ugyanakkor miniszteri szinten is aláírják.

Az egyezményt egyrészt ratifikálnia kell az Európai Bizottságnak az EU képviseletében, másrészt mindegy egyes EU tagállamnak is, így Magyarországnak is. A nemzetközi szerződések - így az ACTA - ratifikálása, avagy törvénybe iktatása a jelenleg is hatályos, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény rendelkezései alapján történik. A hatályos szabályozás megköveteli a ratifikálásra váró szerződés szövegének ismeretét, és csak ezt követően kerülhet sor arra, hogy meghatározott esetben az Országgyűlés, vagy ugyancsak meghatározott esetben a Kormány felhatalmazást adjon a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére, és végső soron törvénybe iktatására és kihirdetésére.

Budapest, 2010. december 20 dr. Zombor Ferenc

Magyarázat: Tegnap az alábbi véleményt küldtem be válaszként Digitális Magyarország társadalmi konzultációjára, mellékeltem mellé a Kiáltvány angol eredetijét (a kiáltvány magyar fordítása még mindig sajnos csak 60% készültségű.) - special thx dnet!

Bevezető

A világban sok helyen zajlanak kísérletek a digitális forradalom hozományainak állami szintű kiaknázására. Sok esetben sajnos csak korlátozott össztársadalmi haszonnal. Jellemzően az ipar lobbistái diktálják a kormányoknak a "szükséges" intézkedéseket, nemzeti érdekként pozicionálva a saját nyereségességüket. A civil társadalom a legtöbb esetben nem képes versenyezni a magasan fizetett lobbisták erőfeszítéseivel. Néhány követendő és progresszív példát mégis találni, az egyik ilyen a nemzetközi összefogásban készült "Az innováció, kreativitás és hozzáférhető tudás Barcelonai Kiáltványa". E kiáltvány bármilyen párt, kormány vagy társadalmi összefogás számára nyújt átfogó programot a digitális forradalom vívmányainak leghatékonyabb alkalmazására. A szerzők egy 20 országot átfogó széles koalíció tagjai; polgárok, felhasználók, fogyasztók, szervezetek, művészek, hekkerek, a szabad-szoftver mozgalom tagjai, közgazdák, jogászok, tanárok és diákok, kutatók, tudósok, aktivisták, dolgozók és munkanélküliek, vállalkozók és alkotók...

Ez a dokumentum a Barcelonai Kiáltvány ajánlásaival próbál hozzájárulni egy progresszív és hatékony "Digitális Magyarország" stratégia kidolgozására. Az alábbiakban a legfontosabb észrevételek kerülnek felsorolásra, amelyek hivatkozzák a Kiáltvány legfontosabb kitételeit, és amelyek hidat képezhetnek a két dokumentum között.

Összefoglaló

A vitairat üdvözölendő, ám konzervatív kísérlet az IKT ipar magyarország fejlődésének szolgálatába állítására. Ezzel a megközelítéssel azonban korántsem "lóg ki" a sorból más európai országok hasonló útkereséséből. Egy előremutató stratégiának szakítania kell az analóg világ "Status quo"-jával.

A digitális polgár nem fogyasztó

A vitairatban több helyen felbukkan az Internetes fogyasztó:

"A digitális világban való jártasság versenyképesebb munkaerőt, igényesebb fogyasztót, magasabb minőségi használatot vonz maga után, amely utat nyit a modern, hatékony és energiatakarékos technológiák alkalmazásának."

"hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy legyenek az életminőség javítását célzó szolgáltatások, közszolgáltatások, valamint, hogy a felhasználók készségszinten tudják és akarják ezeket használni. A felhasználók jellemzően megelégednek az e-mail használatával, ill. információszerzéssel és szörföléssel, nem keresik a hozzáadott értékű szolgáltatásokat, alkalmazásokat."

Kitörési lehetőséget jelent annak a felismerése, hogy immár nemcsak fogyasztó a polgár, hanem termelő is egyben. Ennek a ténynek az elfogadása a megfelelő ösztönzés mellett előremozdíthatja a leszakadó rétegeket, lehetőséget biztosítva számukra a gyarapodásra. Azonban amíg csak fogyasztóként tekintünk polgártársainkra, addig a járulékos anyagi költségek belépési korlátként szolgálnak. Az IKT páratlan lehetőséget biztosít, ahol az anyagi belépési korlátok minimálisak - csupán tudásra kell szert tenni. Erre pedig maga az IKT a legalkalmasabb közvetítő.

"A felülről irányított, költséges akciók helyett az alulról szerveződő, civil kezdeményezések képesek leginkább megszólítani és érdekeltté tenni a leszakadókat, és szükséges megteremteni számukra az eszközhöz való hozzáférés lehetőségét is."

Ez az észrevétel bizonyítja, hogy a vitairat szerzői is sejtik, érzik, hogy az IKT technológia megfelelően ösztönözve felbonthatja a hagyományos alá-felérendeltségi viszonyt, a szolgáltató-fogyasztó közötti egyensúlyt helyreállítva.

"...4 Mbit/s le- és 1 Mbit/s feltöltési sebességgel...."

Sajnálatos módon ebben a javaslatban a sávszélesség asszimetrikus. Ez nagy mértékben gátolja a fogyasztóból közreműködővé fejlődést, az otthoni távmunkát, mivel az ilyen jellegű - egyenrangú - használat azonos módon igényli a fel és letöltést.

A távoktatásról szóló célkitűzések és intézkedések homályosan említik az E-learning erősítését. Az elmúlt évek ilyen irányú kudarcai megkérdőjelezik ennek az ésszerűségét, sehol nem esik azonban szó az Open Educational Resources, az Access2Knowledge és hasonló kezdeményezésekről, amelyek jóval nagyobb hatékonysággal képesek a tudás átadására. A figyelmükbe ajánlott Kiáltvány külön fejezetet szentel ennek a témának, erősen javallott ennek a beépítése a stratégiába, ha valóban az oktatás, és nem az oktatóipar szubvencionálása a cél.

Versenyképesség

Megfelelő utánpótlás nélkül a piaci koncentráció oligopóliumok kialakulásához vezethet. Fontos ám gyakran elhallgatott tény, hogy a valódi innováció nem a közepes/nagy cégektől származik - ezek kockázat-minimalizálási kényszere miatt - hanem jellemzően a kis és mikró-vállalkozásoktól. Emiatt rendkívül fontos a kis cégek létrejöttének támogatása, folyamatos szükség az ipar alulról való táplálására. Ennek erősítésére kiváló lehetőségeket biztosít a Kiáltvány, hiszen sok szempontból felerősíti ezen magán, civil kezdeményezések és kis- és mikró-vállalkozások lehetőségeit.

"Az IT cégek létszám-kategóriák szerinti eloszlásának adatai a piac lassú konszolidálást mutatják, amelynek során a kisebb informatikai cégek piaci részesedése folyamatosan csökken. Ennek a konszolidációnak elsősorban az 50-249 alkalmazottat foglalkoztató cégek a nyertesei. Az IT szállítói piacon jól megfigyelhető konszolidáció zajlik, összeolvadások és felvásárlások útján. A nagyobb, erősebb cégek versenyképessége nő."

Elképzelhető, hogy néhány cég versenyképessége megnő. A verseny maga azonban korlátozódik, ha egyre kevesebb versenyző van a piacon. Emiatt fontos a magán- és civil kezdeményezések, valamint a kis és mikró-vállalkozások támogatása.

"Az új technológiák és szolgáltatások térnyerése fokozott versennyel jellemezhető környezetet eredményezett. Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a televíziós piacon, míg a kábeltévé szolgáltatók az Internet, a telefon, illetve a mobil Internet szolgáltatások piacán is versenyeznek."

A jelenleg kialakult gyakorlatot, ahol legjobb esetben is legfeljebb fél tucat szolgáltató között lehet választani nem nevezhető egészséges versenynek ezekben a szegmensekben. Ha valóban a verseny általi infrastruktúra-fejlesztés és a polgárok beemelése a digitális társadalomba a cél, akkor szét kell választani az infrastruktúrát, a tartalmat és a szolgáltatásokat biztosító vertikális monopóliumokat. További inspirációért érdemes a japán távközlési szabályozást tanulmányozni.

"...egyfelől a tartalom és az átviteli technológia „összeolvadását”, másfelől a különböző tartalom-szolgáltatások, illetve hírközlési szolgáltatások, – egyre nagyobb sávszélességet igénylő – együttes kínálatát/felhasználását jelentik. ...mind nagyobb piaci versenyt generálva."

Nemzetközi tapasztalatok azt mutatjak, hogy a tartalom és az infrastruktúra egy szolgáltatónál való koncentrálása arra ösztönzi, hogy negatívan diszkriminálja más szolgáltatókhoz való hozzáférést, ezzel versenyt és alapvető emberi jogokat sértve. Emiatt létfontosságú, hogy túllépjünk a kapcsolt szolgáltatások (ld. triple-play, stb.) árainak kiegyenlítésén és a Kiáltvány javaslatait követve Magyarországon is szigorúan szabályozzák a piac ezen részletét, és megkezdődjék a vertikális monopóliumok lebontása.

"A körzethálózati infrastruktúra verseny feltételeinek javítása, további mobil spektrumblokkok értékesítése (digital dividend és 2,6 GHz)..."

A digitális átállás egyszeri alkalmat biztosít a verseny élénkítésére. Ahelyett, hogy esetleg legfeljebb 1-2 új szereplő bevonásával vagy már meglévő piaci szereplőket erősítve további frekvencia kiosztásával. Sok országban sikeresen működnek civil, non-profit hálózatszolgáltatók, akik a tapasztalatok szerint igen versenyképesek a nagy szolgáltatókkal szemben. A verseny, a felzárkózás érdekében a felszabaduló frekvenciák egy részét ilyen non-profit kezdeményezések számára elérhetővé kell tenni.

Olcsóbb államot

"A kormányzati infokommunikáció hatékonyságának javítása, a vállalkozások és lakosság számára gyors, költséghatékony elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtése az egyik legfontosabb célkitűzésünk, amellyel megvalósítható a hatékony állam és a bürokratizmus csökkentése. A kormányzat és a közszféra kommunikációjának kiszolgálását hosszútávon, alacsonyabb működési költségek mellett kell biztosítani."

"A lemaradás elsődleges okai a nem megfelelő, felelősséget szétaprózó szabályozás, a működő ellenőrzés hiánya, a hatékonysági kényszer hiánya, a nem megfelelő szervezeti kultúra."

"...nyílt szoftverek, amelyek azon túl, hogy szabadon hozzáférhetőek a felhasználók számára, fejlesztésük komoly hozzáadott értéket jelent."

A fenti észrevételek igen jelentősek, a kiáltvány több szinten is foglalkozik ezzel a témával. A szabad szoftverek és nyílt szabványok használata elsődleges fontosságú, hiszen ezek jelentenek kiugrási lehetőseget a beszállítói függéssel szemben. Továbbá lehetőséget biztosít a hazai kisiparnak transzparensen és éles versenyben a polgárok igényeit kiszolgálni. Ahelyett, hogy egy állam által vásárolt szoftverrel kell elvégezni egy adott feladatot, a felhasználók maguk választják meg az eszközt és egy kötött - nyílt szabványos - formátumban adják be az eredményt. A fogadó állami oldalon immár csak a beküldött adatok helyességét kell ellenőrizni - ez viszont biztonsági okokból még zárt rendszereknél is szükséges.

"Heterogén az üzemeltetési környezet A korábbi kormányzati informatikai stratégiából nem származtak egyértelműen levezethető, használható előrelépési irányvonalak a hatálya alá tartozó szervezetek számára. Ennek megfelelően a szervezetek a magasabb szintű rendező- és keretelveket figyelmen kívül hagyva, saját fejlesztési irányokat követtek, ami szakmailag nem indokolható mértékben eltérő architektúrákat, fejlesztői és működési környezeteket, interfészek használatát, decentralizált kormányzati informatikát, egyben szigetszerű hálózatot és alkalmazásfejlesztést eredményezett. A szervezetek a rendszerek üzemeltetését több esetben külső üzemeltetésbe adták ki, hol állami, hol pedig magánkézben lévő piaci cégek számára, sokszor azonban olyan szerződéses feltételek mellett, amelyek a megrendelőt kiszolgáltatottá tették, illetve olyan áron, amely messze nem gazdaságos."

A heterogén üzemeltetési környezet önmagában még nem jelent negatívumot, a probléma a hiányzó interoperabilitás és a sokféle beszállító felé való kiszolgáltatottság. Amennyiben követelménnyé válna a szabad szoftverek és nyílt szabványok alkalmazása, akkor a heterogenitás immár generatív, és nem korlátozó jellemzője lehet a magyar állami IKT-nak.

"közpénzből csak olyan szoftveralkalmazások jöhetnek létre, amelyeknek a tulajdonjoga a megrendelő államé lesz, a ma még fennálló ilyen jellegű kiszolgáltatottságot meg kell szüntetni."

A fenti követelmény igen fontos, a Kiáltvány ennél továbbmegy és köztulajdonnak (de legalábbis szabad szoftvernek) javasolja az közpénzből finanszírozott eszközök licencelését, ezáltal ösztönözve az adott termék szolgáltatás fenntarthatóságát.

Az elmúlt évek egyik fontos vívmánya a több országban sikeresen működő nyílt kormányzati kezdeményezések (data.gov és data.gov.uk), ezek a nyers adatokat teszik elérhetővé a polgárok számára, akik nem várt és jóval hatékonyabb eszközöket fejlesztenek ezekre építve, mint amit az állami gépezet képes volna kitalálni vagy megvalósítani. Ez összhangban van megintcsak a polgárok fogyasztóból egyenrangú termelővé fejlődésével, ami már a korábbiakban is többször említésre került. Emiatt örvendetes intézkedés "nyilvántartások konszolidációja", de szükséges - az Internet atyjaként hivatkozott Sir Tim-Berners Lee szerint a "Raw Data Now" jegyében - ezen nyilvántartások nyers formában való publikálására. Újfent szükséges kiemelni, hogy ezek adatok nyílt szabványos formátumban kerüljenek nyilvánosságra. Ha zárt formában kerülnek ki az adatok, vagy nehezen feldolgozhatóak számítógéppel, akkor semmit sem nyerünk, ezért fontos a "RDFs not PDFs" irányelv követése. Ezek a kezdeményezések hasznosak lehetnek az EU soros magyar elnökségének "Better Regulation" témaköréhez.

"A nemzeti adatvagyon és az egyes elemek definiálása, a kapcsolatos jogszabályok és szabványok megalkotása"

Ez az intézkedés kiválóan illeszkedhet a nyílt kormányzati kezdeményezéshez. De ezen messze túl mutat, ha idesoroljuk a kultúrát is - ekkor az adatvagyon részének tekintendő a különböző blogok, fórumok és egyéb online közösségek által termelt értékek is.

"A nyílt forráskód nem jelent önmagában csodafegyvert, kész megoldásokat. Viszont több (ebben a tekintetben előttünk járó) európai ország példája is azt mutatja, hogy közép-, de inkább hosszútávon a szabad forráskód használatával valós érték teremtése és mérhető megtakarítás realizálható az állam számára, hiszen a szakértők házon belül tartásával nincs szállítói függés, „előre nem látott” fejlesztési igény stb."

Ez fontos felismerés, a gondolatot továbbszőve: a még nem létező megoldások szabad szoftveres fejlesztése és ennek nyílt szabványokkal való ösztönzése élénkíti a hazai versenyt és gazdaságot.

"A felhasználói igények jobb kiszolgálása érdekében az állampolgári jogon járó, szabályozott körülmények között, központilag kötelezően nyújtott ingyenes közigazgatási szolgáltatások mellett meg kell vizsgálni a magasabb hozzáadott értéket adó, de fizetős szolgáltatások bevezetésének lehetőségét."

Ez az intézkedés ellentétes lehet a felzárkóztatás igényének sikeres megvalósításával, bizonyos esetben alapvető emberi jogok sérülhetnek. Az államháztartás bevételeinek kiegészítését nem áldozhatjuk fel az egyenlőtlenségek tágításával, legfőképpen akkor ha ezek az értékek maguk is közpénzekből finanszírozódtak!

Egészségügy

"A rendszerben tárolt adatok bárki (illetékes) számára azonnal és egyszerűen rendelkezésére állnak."

Az egészségügy digitalizálásával kapcsolatos javaslatok (elektronikus adatlapok, receptek, központi adatbázisok, stb.) sajnos az ipar jelenlegi felkészültségét ösztönzőrendszerét ismerve nagy valószínűséggel adatvédelmi katasztrófában végződhetnek.

Érthető az igény arra, hogy az egészségügyi költségek csökkenjenek, ez azonban nem történhet az emberi méltóság és személyes adatok védelme ellenében. Elsődleseges fontosságú, hogy az állampolgárok maguk rendelkezzenek és tudjanak arról, ki és mikor férhet hozzá az adataikhoz. Megfelelő felkészültség nélkül többek közt gazdasági és munkáltatatói érdekek prédájává válhatnak ezek az adatok.

Összegzés

Bár fennáll a veszélye, hogy a Vitairat sok intézkedésével a leírt célokkal ellentétes eredményeket érhet el, rátapint néhány lényeges felismerésre, ezek kiváló kiindulópontot jelenthetnek egy célirányos társadalmi vitának. A Barcelonai Kiáltvány figyelembevétele nemcsak a felzárkózást biztosíthaja, hanem vezető pozíció kivívását is eredményezheti. A leglényegesebb pontok, a felhasználók egyenrangú termelőkként való elismerése, a szabad szoftverek, nyílt szabványok, az adatvédelem, a nyílt közadatok alkalmazása.

A "Digitális Magyarország" társadalmi konzultációra adott ezen válaszát Marsiske Stefan véleményét tükrözi. Amelyet a Kiáltvány társszerzőjeként annak szellemében fogalmazott meg.

Tisztelettel, Marsiske Stefan

A "Digitális Magyarország" stratégiájához a Kiáltvány figyelembevételének ajánlásához a következő támogatók csatlakoztak:

• Andrea Jászai
• Fehér Dániel
• Balint Varga-Perke
• Fórika Endre
• Pász Gergely
• Ferenci László
• Tóth Balázs
• Endre Szabo
• Gabor Toth
• Peter Parkanyi
• Misnyovszki Ádám
• Veres-Szentkirályi András
• Kürti László
• Stygár László
• SZERVÁC Attila
• Madarász Csaba
• Dankaházi Lóránt
• Nagymajtényi Gábor
• Maróy Ákos
• Stefan Marsiske

[update] határidő után csatlakozó: Bognár Attila, Jerzy Celichowski [update2] ezt a választ kaptam: "Az Infokommunikációs Államtitkárság nevében köszönjük értékes hozzászólását a Digitális Magyarország Program vitairatához."

Reflections on the FCForum2010

This years Free Culture Forum goal was to come up with some economic models to support the free culture outlined in last years charter. Let me dump my random thoughts regarding this event on you:

Prop(rietary) culture

Before I delve into some specific models I have to state that Free Culture is only to a small degree about music, movies and books. In fact these three manifestations of culture are simply those ones that are based in the entertainment industry or as we called it in one of our working groups the prop(rietary) culture. Free culture is a lot of other things, it might be blogging, 3d printing, fanflicks, theater and a host of other things that produce or are based on the commons.

The corporations making up the entertainment industry are very good at communication, by owning or being the media most of us consume everyday - they are much louder than their real economic importance is. So we tend to give them more attention than they really deserve. By comparison the complete entertainment industry is only a tiny fraction of the food or automobile industry.

Prop Culture is whining about declining profits, yet as many studies show (citation needed) the amount of money going to music/movies has increased as has the production of those. Those whining in prop culture are the companies behind the thugs of the content maffia, these are not really producing culture but only ephemeral entertainment products. These products for example like Justin Bieber, Brittney Spears or the umpteenth Robin Hood movie adaptation are designed, produced and marketed products to consumers. Most of these products have a limited lifetime and then they're obsolete.

The myth of the 'rock star' is a lie (let's call it that from now: the 'rock-star-lie'), there is only a very limited number of natural stars - without being a product of the industry, becoming one is as improbable as winning the lottery - still exactly this myth is being sold to thousands of aspiring artists. A huge number of such products never recovers the product development costs and the competition of offerings on the Internet do reduces the chances to land a hit.

So instead of trying to do the job of well-compensated businessmen to find out how to make more money for their corporations, we should focus our efforts to find new economic models to foster diversity and concentrate on the middle and end of the long-tail of cultural production. After all giving more money to already successful artists will not motivate them to create more. Also why would anyone pump more capital into a dying industry?

Models

Let's have a look at some of the more exciting models that were or were not discussed at the forum. One of the most striking realizations for me was the fact, that most of free culture is currently produced by wealth that has been pre-accumulated out-side Free Culture, we need to find ways how to bootstrap this system, so that it can become self-sustainable. The incentives of the industry to create share-holder value through artificial scarcity is in direct opposition to our goal to foster cultural production.

Flatrates

Lot's of people are very excited about the Brazilian Internet flatrate, me not so much. After-all we do have the same for storage devices and even that has been just recently ruled unlawful in some cases (pdf). The beneficiaries of such a tax would be the dying industry, while in fact more than 60% of all shared files are porn. Shouldn't we support that industry then, what about fostering diversity and supporting artists directly? So the problem is, how to allocate the accumulated capital, why should this be done by a central authority, in the age of the Internet consumers themselves could decide what to support and what not. Decentralizing this decision would make sense, i think making Flattr or a similar service mandatory might solve this problem, but only if there is fierce competition between such services and citizens can choose which service to use.

Secondary currencies: the Culturo

Turning the flatrate into a voluntary system might make a lot more sense. People get a certain amount of their wages not in euros, but in 'culturos', which they can spend on any free culture product - directly rewarding the producer. Instead of some disengaged institution "redistributing" wealth to the head of the long-tail, people could directly decide what they want to support and possibly support more cultural producers on the middle of the long-tail. From a decentralization fundamentalist view, this is way more attractive.

The fashion business

Johanna Blakely made a very convincing argument, that the fashion industry is thriving with innovation exactly because the lack of protection. Big fashion houses are producing new collections every half year. While these do not last very long, there is also a high degree of reuse, we can see the same motives and designs coming back every once in a while. Let's not forget this model, it will come handy in combination with the next one:

Free Software business models

As far as free software development goes, if development is renumerated at all, then usually only the invested time spent is compensated as a normal hourly wage. This is great, insofar as it motivates the developer to create more. If free software would copy the 'rock star lie' for compensation, the results would be much more bleak. So combining this model and the fashion business model could solve as a general solution to reward sustainable production of free cultural goods. The fashion industry model is very much similar already to free software, as it enables copying after the creation of the product once, this is quite peculiar as it transcends the virtual space and is applied to physical goods.

We have seen some exciting models, interesting theories have been discussed, now we need to come up with some general guidelines how to make free culture not only sustainable from wealth generated outside.

az alábbi levelet küldtem ma el:

Navracsics Tibor Miniszter Úrnak

Tárgy: A 'Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény' (ACTA) ratifikálása

2010 október 13,

Tisztelt Miniszter Úr,

Az ACTA egyezménnyel és annak esetleges magyarországi ratifikálásával kapcsolatban kérek tájékoztatást Öntől.

Az egyezmény tárgyalása titokban folyt annak ellenére, hogy

• a szóban forgó egyezmény nyilvánvalóan jogalkotó jellegű,
• beavatkozik jelenleg is zajló európai jogalkotási folyamatokba, mint pl. idevágó uniós szintű irányelveknek és jognak a végrehajtása, felülvizsgálata és konzultációja,
• az Európai Bíróságnak és a Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO) határozatai ill. folyó ügyei is vonatkoznak rá, továbbá
• több területen is tisztázatlan a tervezett egyezmény rendelkezéseinek és az Európai tagállamok nemzeti jogi hagyományainak, köztük a magyar jognak a viszonya.

Emiatt félő, hogy

• az ACTA szuverén magyar jogszabályokba is ütközik, továbbá
• már előre ellehetetleníti és eleve kizárja a szellemi tulajdon és a közérdek szempontjainak a hazai kigyensúlyozott rendezését.

Az egyezmény szövege szerint a megállapodás "a tárgyalás résztvevői számára a Letéteményesnél férhető hozzá aláírásra [dátum]-tól [dátum]-ig" (lásd: 6.1 cikk).

Tisztelt Miniszter Úr! Kérem, tájékoztasson az ACTA egyezmény magyar aláírásával és ratifikálásával kapcsolatos döntés pontos folyamatáról és ütemezéséről.

Üdvözlettel, Marsiske Stefan

I felt the need to write a post on net-neutrality in Hungarian, then I figured the result could be submitted to the EU Net-neutrality consultation. This is a first draft, i still don't have anything in Hungarian though...

Summary

1. Net-neutrality is a business-term for a technological concept
2. Regulate ISPs to adhere to the end-to-end principle.
3. Break up vertical monopolies.
4. Enforce 'mere conduit' provision of the E-commerce directive.
5. Empower non-commercial, libre and public ISPs, assign 33% of the Digital Dividend for this purpose.

End-to-End principle

Net-neutrality is business terminology for a fundamentally technical concept, the so called End-to-end principle.

The Internet is based on multiple layers of various protocols. The user interacts with the top layer, which passes the data down to the next layer. At the bottom of stack there is some physical medium, like a cable or a radio wave (essentially the ISP). On the receiving side a similar stack of protocols handles the data from bottom to top until it reaches the user on the other end. The layers have no knowledge of the data being passed from above and do not alter it in any way. Each layer is directly addressing the matching layer on the other end. Processing happens at the communicating parties ends, not in-transit, hence the name.

This End-to-end principle decentralizes the intelligence in the network. Telecom companies coming from a classical telephony background are used to having the intelligence of the network under their control, at the "center". On the Internet however, the intelligence is at the edges - at the clients - while the network is mostly dumb. ISPs are just one of the lower layers in this stack. Thus, any kind of content sent through an ISP should be processed regardless of the source, destination or data making it up. That is the end-to-end principle and this is also what is now being relabeled as network neutrality.

It is imperative to oblige infrastructure providers to adhere to the end-to-end principle and handle all data without prejudice.

Competition

The root cause of this discussion is a two-fold competition and fundamental rights issue.

First the offering of both infrastructure and content by the same business entity raises anti-trust concerns, this creates incentives to discriminate against 3rd party content. Extreme examples of discrimination even completely ban VoIP (Internet telephony) offerings or access to legal and alternative audio and video content. This behaviour is also a violation of the end-to-end principle, where the content sent should be handled by the lower layered network infrastructure without prejudice.

The network neutrality consultation must find long term solutions to the underlying root cause. The separation of content from infrastructure providers (e.g. like triple-play where Internet, TV and telephony is bundled) clearly calls for market separation.

Fundamental Rights

The second reason for the net-neutrality debate goes further than limiting access, it endangers fundamental rights. The copyright industry cannot cope with the changing business environment and tries to push ISPs to filtering and automatic blocking of access for wide portions of the population. In some member states this has been ruled unconstitutional on a national level. Essential parts of everyday life (from traffic information, banking to interaction with public services) depend on the access to a free Internet. The right to Internet access is already a fundamental right in Finland.

It is important to enforce the 'mere conduit' provision of the E-commerce directive, where network operators have no legal liability for traffic conveyed by them. This is a vital provision for the end-to-end principle, otherwise human rights need to be sacrificed, privacy invasive filtering and free-speech impeding blocking would become collateral damage while violating the end-to-end principle once more. Introduction of 3rd party liability for ISPs - which would induce ISPs to voluntarily adopt filtering and blocking measures - is a contradiction to the E-commerce directive and must be prohibited. The interests of a vocal, but otherwise small industry cannot overrule fundamental human rights.

Digital Dividend

In order to ensure a balanced neutral infrastructure, it must be possible to provide non-commercial libre public internet access. Community networks must be able to provide last-mile services. The Digital Dividend provides ample possibilities to assign at least a third of the analog television spectrum for non-commercial libre public ISPs, initiatives like the Openspectrum initiative must be empowered to create prospering public non-commercial ISPs that increase competition and investment in infrastructure.

Conclusion

While commercial and public interests collide, it is important to note that the short-term business interests are in no relation to the long-term societal benefits that this debate is trying to reverse.

feel free to comment via email.

thx: to pettter, lillmacho and Twelve from Telecomix.

Here's a new project, some of you might have already heard about it: Pippi Longstrings. Just like Bonobo (currently also off-line) this is part of le(n)x a set of tools to empower citizens in the legislative process. We're awaiting replacement of unstable hardware, but hope to have the problems sorted out soon and can start operations on http://pippi.euwiki.org. Until then there are some cached results from various stages of the development (the newest ACTA is a good example), so please excuse the varying quality of the docs in that cache.

Background

The original idea came from our team-member Erik Josefsson. Unfortunately he is not a lawyer, so he came up with the idea to make legislative texts (laws) more comprehensible for non-politicians, by looking for text-blocks that are copied from one document to another. These text-fragments act as memes that carry the most important legislation into new laws and other legal documents. By classifying these fragments and 'translating' them into short summaries, it is possible to ease the burden of reading such documents. Reverse-engineering the EU is something akin to having only the legal code of a Creative Commons license, but not the deed (a simple one line explanation - see an example for a deed) nor the icons, using Pippi we try to reduce the code into deeds and possibly also icons for easier understanding for citizens, activists, advisors and politicians themselves.

Just to give you an example of the above, the deed of the previous paragraph could say: "we look for copy/pasted texts (the longer the more interesting - hence the name: Pippi Longstrings) and try to translate this into short, comprehensible summaries".

Tracing sources

Among other this can also be used to track the sources of such fragments. Previously there have been interesting pippies discovered by manual inspection:

• the FSFE found out, that parts of the European Interoperability Framework have been "authored" by the Business Software Alliance.
• parts of the EU Telecom Package have been written by Telecom Italia (Amendment 542)
• and parts of EU laws (like the IPRED directive) have been included in Trade Agreements with Canada, Korea, scores of Caribian countries and possibly also India (more on this later).

There is a benefit for policy advocates as the above examples show. For non-legislative purposes Pippi Longstrings can also be used for tracking and translating memes in contracts, terms of service agreements and EULAs, similarity to the EFF's great Tosback service.

National implementations

Another important use-case for Pippi Lonstrings in regard to EU laws is the analysis of adoption of these laws into member states law. All EU laws are automatically translated and published in all 23 languages of the member states. So when a member state adopts a law, we can check whether they adopted the verbatim translation or changed bits and pieces while adopting it into national law. In the later case it is definitely interesting to analyze the reasons for the deviation from the original EU translation.

Current status

Pippi Longstrings is currently running as a closed beta. If you're interested in analyzing a certain document against the current European corpus of regulations and directives please suggest mail them to longstrings on ctrlc.hu.

We have about 40 documents that are on our list waiting to be processed. These are related to Internet, privacy, copyright topics and trade agreements, but we are looking for more docs to analyze.

Currently the processing of a doc takes a couple of hours against the whole EU corpus of law, the list of docs to be processed is being prioritized by us, until we succeed in adding a feature for user initiated processing and/or get donation for lots of powerful hardware. As an alternative, you can get the code which is completely free according to the Affero GNU Public License and operate a Pippi service yourself.

Document formats

Pippi Longstrings is part of a set of tools to reduce entry-barriers to participation in the European legislative process. Even though the European legislative process is obliged to be transparent, some - some of the most important - issues are shrouded in secrecy and so we need to rely on low quality PDF leaks for analyzing and reacting to them. These leaks are usually scanned PDFs which do not lend themselves for automated analysis. There is a grave need for solutions that are able to transform these PDFs into high-quality machine-processable documents (semantically correct HTML or ODF preferably). Currently we rely on crowd-sourced transcriptions mostly done by the Telecomix crew and La Quadrature du Net, but the EU-India trade agreement leak has not been transcribed yet by anyone - while it is surely a very interesting document. If anyone can help us to get these transcriptions more effectively, please share your tools, resources or whatever. It would be nice to have transcriptions done by recaptcha for example, google are you reading this?

If we have such a transcription or the original document is not a PDF, then we are able to produce some nifty diffs between different versions of these texts (think ACTA) so that we can track the negotiations without being admitted to them. The generation of these diffs is not as easy as you might know from software development though. Producing such diffs has involved a lot of manual labor to align the paragraphs properly for the most comprehensible results. The preprocessing prior to a diff for a typical ACTA leak or release takes between 5-10 days for a single person.

Plans

Our nearest-term goals are the introduction of commenting on (translating/summarizing) pippies, possibly also integrating marked up texts into the fantastic co-ment.org service. Also we are going to start a dedicated blog for pippies (longstrings.soup.io), where we are going to give summaries on the results of pippifications. If you request us to process a doc, you should also be ready to write a blog-post on the results in return.

As such we also intend to integrate Pippi with Eriks other very nice tool Tratten, which does track issues from the beginning of the legislative pipeline.

If you want to support the ongoing work consider signing up and donating via . We're also participating on Mozilla's Drumbeat project project, go and vote for us.

Big plans, lot's of things to do, let's not waste time. Please submit interesting docs to longstrings on ctrlc.hu.

Thanks go to a lot of supporters: amelia for setting us up, jaywalk for hosting us, asciimoo for his coding, erik for the idea and general support, jz for useful criticism, and the telecomix guys.

• Etimology :)
• You can have all kinds of dynamic content on your page, e.g. lightbox handles filegalleries, and disqus could also handle comments. For the sake of my readers I try do not leak visitors info to 3rd parties (I failed earlier, but changed policies since then). So no comments on my blog. But the server storage is read only, no funky dbs or code running.
• It's perfect if you rent some minimalistic vm's or ftp accounts to host your site, a big cms needs much more resources - money. Utterson is a good example on what is possible without a CMS and database storage.
• You write your posts in your favourite editor - not in some textarea or js editor. The formatting is done using textile or markdown or whatever wiki compiler your editor has built-in.
• The whole thing is generated using a self-generating makefile. which keeps the code very small. And here's the generator in ksh (proudly without perl, php, python, etc)! ;) the makefile recognizes if one of it's dependenies changed and regenerates itself accordingly.
• I sure don't worry about automated worms looking for utterson installations. :)

thx: juraj

Bár alapállásból azt vallom, hogy a technológia maga semleges. Mégis gyakran lehet belefutni olyan alkalmazásba, amely károsan hat a társadalomra. A most induló sorozattal ezekre szeretnék rávilágítani.

Ma az IPTV-vel kezdem. Definíció nincs, az alábbiakban az IPTV alatt azt a technológiát értem, amellyel a Last-mile szolgáltatók (a nagy ISP-k itthon) előfizetőiknek biztosítanak TV jellegű szolgáltatást (élő-adás, video-on demand, time-shifted). A technológia indoka, hogy a Last-mile (szélessávú ISP) a saját hálózatán belül sokkal magasabb (kép-)minőségű tartalmat biztosíthat. Ehhez képest a magyar wikipédia oldalon (aminek egyébkent erősen bűzlik a marketingtól) az iPod és a 3g telefon is vételi eszköznek van feltüntetve.

Zárt rendszer

Maga a hardver zárt jellemzően rendszert alkot, leginkább a DRM miatt (ennek is lehetne szentelni egy káros technológia epizódot, de csak Cory Doctorow-t ismételném meg). Egyes rendszerek tiltják a fizikai másolatokat, így a fogyasztott tartalom nem osztható meg közvetlen környezetünkkel. A zárt hardver fogyasztásra nem együttműködésre serkent. Míg az interneten szabadon böngészhetünk, addig az IPTV-n azt kell fogyasztanunk, ami a szűkös és válogatottan semleges kínálatban van. Az olyan - évek óta piacon lévő - nyílt megoldások, mint a Neuros lejátszó sosem terjedtek el itthon, pedig jóval magasabb minőséget képviselnek, mint a legtöbb szolgáltató igen selejt megoldása.

Háló-semlegesség

Az Interneten található korlátlan választék konkurenciát jelent az IPTV szolgáltatóknak. Milyen "szerencse", hogy ugyanezek a szolgáltatók az szélessávot is szolgáltatják - így befolyásolhatják, milyen tartalomhoz milyen sebességgel jutunk. Az internetszolgáltatók már most is szűrik és lassítják például a bittorrent forgalmat, ezáltal előnyben részesítve a saját tartalmukat az interneten egyébként is elérhető tartalomhoz képest. Ez versenyellenes viselkedés, amelyet szabályozni kell.

Személyes adatok

A szolgáltató sokkal pontosabb profilt tud előállítani a tévézési szokásaink alapján, mint a hagyományos technológiáknál. Ez magában foglalja a szexualitáshoz, politikahoz és valláshoz kapcsolódó adatainkat. Ugyanis az analóg átvitelnél (rádió hullám, koax kábel, műhold) nem lehetett központilag monitorozni a fogyasztást, ezért is volt/van szükség a nézettségi adatoknál speciális statisztikai mérő-berendezésre néhány csaladnál. Figyelembe véve, hogy ezek a szolgáltatók arra ügyelnek, hogy lehetőleg a telekommunikációs szolgáltatást is nyújtsanak, így ezek az infók még a kapcsolati hálónkkal is bővülnek.

Spanyol viasz

Óriási a pazarlás, a fogyasztó-ellenes technológiák kifejlesztése teljesen felesleges és káros. Lassan 10 éve video-on-demand szolgáltatáskent léteznek a különböző online fájlmegosztó technológiák. Amelyek segítségével kényelmesen és naprakészen lehet fogyasztani a sorozatokat, filmeket, híreket. A peer-to-peer technológiák az RSS segítségével lehetővé teszik a legfrissebb tartalmak azonnali letöltését (ez az ú.n. broadcatching). A legjobb példa erre a nagyszerű Miro nevű program. Ha a premier Amerikában valamikor hajnalban van, akkor elég, ha a legújabb epizód csak estére lesz meg. Gyanítom sok magyar örülne, ha a Hulu itthon is elérhető lenne. Egyéb alternatívaként sok száz online csatorna létezik, javaslom például a TED konferencia anyagait vagy a VODO-t, de a Delta és a többi TV adása is elérhető a neten, rengeteg a független és magas minőségű tartalom. Az Online Videó kalauz biztosan segít megtalálni a kedvére való legális online-tartalmat.

Konklúzió

Benjamin Bayart szerint "Gutenberg megtanította az embereket olvasni, az Internet írni", az IPTV ezek szerint visszaszedálja őket analfabéta zombi-fogyasztókká. Az IPTV a szolgáltatók kisérlete a piac bezárására, emiatt káros és semmiképpen nem érdemes semmiféle (főleg nem állami) támogatásra. Amire inkább szükségük lenne a magyar médiafogyasztóknak az esetleg egy közel valós időben megjelenő felirat (legalább megtanul a magyar idegen nyelveket), rosszabb esetben szinkron lenne.

ásító cthulhu/yawning cthulhu - thx:RGy

Utterson is the static blogengine powering this blog. It is based on a bunch of shell-scripts and a self-generating makefile, only basic unix tools have been used (m4, gnu make, ksh93, rsync, ssh, etc). It comes with emacs integration and support for mailing in blogposts automatically via procmail. The engine has been serving this blog for the last 6 months without problems. Only a couple of small changes where necessary since the introduction of utterson, these have been commited to the github repo and are available as a v1.0 download. For more information head over to the README.

A napokban Rogán Antal nyilatkozott az új médiatörvényben szereplő weboldalak regisztrációjával kapcsolatban. Érvelése egyik legfontosabb megállapítása: "...tényszerű hazugságot ne lehessen állítani sehol."

Ezzel szemben áll a szólás szabadságából származó anonimitáshoz való jog. A serpenyő egyik oldalán tehát a hazugságok állnak, a másikon a demokrácia, az újságírás, a bűnözés elleni harc, a politikai ellenzék működésénék, az üldözöttek védelme és a whistleblowing. Kérdés, hogy vajon nagyobb kár éri-e a társadalmat, ha feladjuk az anonimitást a "helyreigazitott hazugságok internetjéért", mint az ellenkező esetben?

Napi szinten használom az internetet, de azt nem mondanám, hogy a spamen és a popup reklámokon kívül sok olyan hazugsággal találkoznék, amelyről feltétlenül helyreigazítást kérnék. Gyanítható, hogy igen szűk réteget érinthet ez a jelenség, ennek okait kellene inkább orvosolni, de ez már egy másik téma.

Sajnálatos, hogy a kormány ennyire veszélyes ügyeket karol fel és a Kínai példát követi, miközben az izlandi parlament a minap példát mutatott a korrupció ellenes harcban és sokat ígérő törvényjavaslatot fogadott el. Hasonló dolgokat kellene itthon is elfogadni. A "lehet elköltözni" a digitális világban sokkal olcsóbb és könnyebb mint a valóságban - és akkor az egész törvény mit sem ér.

Mindennél fontosabb azonban az anonimitás értékének megvédése. Ez a javaslat elfogadhatatlan mindenkinek, aki demokratának vallja magát - legyen fiatal vagy idős. A választói akarat biztosan nem alkotmányos ámokfutásra hatalmazta fel a kormányt.

Alább néhány háttéranyag és gyűjtés a netről az anonimitás témában:

A magyarországi whistleblowing helyzetről a K-Monitor tájékoztat részletesen. Az EFF-nek van egy kiváló összefoglalója az anonimitásról általában.

Az anonimitás politikai ellenzék fontosságára pár jó példa:

Anonymity is a key ingredient to creating freedom and security. The point about dissidents in Iran, China and elsewhere is an repeating theme in such struggles. Think back a little over two centuries ago: The USA was a series of colonies under British rule. Many of our founding fathers used anonymous writings and publications (e.g. the Federalist Papers) to help win support for the cause of independence. Without anonymity, they would have easily been identified, captured and probably executed for treason.

Ezek távoli példák, de még az elmúlt 50 évben is volt olyan helyzet, hogy magyarországon szükséges volt az anonimitásra egy-egy társadalmi fordulat eléréséhez. És egy kiváló példa a whistleblowingra:

A car maker designs a vehicle that has a flaw that could lead to fatal crashes if not fixed. Profit margins are very good for this vehicle, so management proceeds to sell many thousands of units. An employee, wanting to prevent the loss of life resulting from these vehicles, sends an anonymous tip to a news agency. Said agency then does an investigation and expose on the vehicle, causing public outcry and forcing the manufacturer to recall the vehicle and repair the flaw.

Whether the employee is ever named is irrelevant...The shield of anonymity gave the person the ability to overcome fear of reprisal and make the tip. forrás

Egy amerikai blogger ezt írta magáról és anonimitásáról:

It said in my "About" page that I choose to remain anonymous. I didn't tell anyone why. I might be a state employee. I might not want my children to get grief at school. I might be fleeing from an ex-partner who was abusive and would rather he not know where I am. My family might not want to talk to me anymore. I might alienate my best friend. Maybe I don’t feel like having a brick thrown through my window. My spouse might work for the Palin administration. Maybe I'd just rather people not know where I live or where I work. Or none of those things may be true. forrás

Ma hajnal 4 órakor az izlandi parlament egyhangúlag - 50 igen, 0 nem, 1 tartózkodás mellett - megszavazta a Wikileaks által kezdeményezett Izlandi Modern Médiakezdeményezés nevű törvényjavaslatot. Korábban már volt szó erről a javaslatról. Itthon is szükséges lenne valami hasonló.

Gratuláció izlandra es a wikileaksnek! asciiban: \o/ <3