~stef/blog/

Október 13-án az ACTA honi ratifikációjával kapcsolatban tájékoztatást kértem Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettestől. A mai nap megérkezett a postával a válasz. Sajnos elromlott a fényképezőgépem, így az eredeti válaszról készült képet csúnyán össze kellett fércelni, alább a remélhetőleg szöveghű változat.

Közigazgatási És Igazságügyi Minisztérium EU és Nemzetközi Igazságügyi Együttműködésért Felelős Helyettes Államtitkár

Ikt.sz.: IRM/EUJFO-ID/831-2/2010

Marsiske Stefan részére

Tárgy: Válaszlevél a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény (ACTA) ratifikálásával kapcsolatos kérdésre

Tisztelt Marsiske Stefan úr!

Mindenekelőtt szeretném megköszönni, hogy a tárgybeli tájékoztatás iránt 2010. október 13. napján kelt kérését eljuttatta dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úr részére. Kérem, engedje meg, hogy tájékoztassam, a szellemi tulajdonjogok megsértésének terjedése egyre nagyob akadályt jelent világgazdaság fenntartható fejlődése számára. Az Európai Unió szintjén a szellemi tulajdonjogok polgári és közigazgatási úton történő érvényesítése részét képezi az acquis communautaire-nek, de a tagállamok és maga az Európai Unió is - a hatáskörébe tartozó szabályozási tárgyak tekintetében - meg kell, hogy feleljenek a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Megállapodásnak, az ún. TRIPS megállapodásnak. A szellemi tulajdon hatékonyabb védelme érdekében az Egyesült Államok és Japán kezdeményezte a Hamisítás Elleni Egyezmény (ACTA) megkötését.

A kezdeményezés a szellemi tulajdon védelme és a jogérvényesítés számára nyújt jogi keretet elsősorban a következő területeken: vámügyi jogérvényesítés, polgári és közigazgatási jogérvényesítés, büntetőjogi jogérvényesítés, speciális intézkedések digitális környezetben, vitarendezés és speciális intézkedések a fejlődő országokban. Igaz ugyan, hogy az egyezmény tárgyalására eleinte a nyilvánosság kizárásával került sor, de a legutóbbi három forduló során (Új Zéland, Tokió, Washington) már hozzáférhetőek voltak a tárgyalási anyagok és a tervezet akkor aktuális változata is. A tokiói fordulót követően november 10-én megállapodtak a szövegben. A pontosításokat átvezetve december 3-án kiadták a megállapodás véglegesnek tekintett szövegét, amely az ausztrál kormány honlapján már elérhető (az EU DG Trade honlapján is elérhető). Francia és spanyol fordítást is elkészítenek, amely szövegek egyaránt eredetinek számítanak, ezeknek is jogi hatása lesz. A szöveg 2011. március 31-étől nyitva áll szöveg aláírásra; valószínűleg ez nagyköveti szinten, Tokióban lesz megoldva. A májusi OECD értekezleten ugyanakkor miniszteri szinten is aláírják.

Az egyezményt egyrészt ratifikálnia kell az Európai Bizottságnak az EU képviseletében, másrészt mindegy egyes EU tagállamnak is, így Magyarországnak is. A nemzetközi szerződések - így az ACTA - ratifikálása, avagy törvénybe iktatása a jelenleg is hatályos, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény rendelkezései alapján történik. A hatályos szabályozás megköveteli a ratifikálásra váró szerződés szövegének ismeretét, és csak ezt követően kerülhet sor arra, hogy meghatározott esetben az Országgyűlés, vagy ugyancsak meghatározott esetben a Kormány felhatalmazást adjon a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére, és végső soron törvénybe iktatására és kihirdetésére.

Budapest, 2010. december 20 dr. Zombor Ferenc