~stef/blog/

A napokban megint mail-írasra kényszerítettek, ezúttal egy jóakaratú, de tájékozatlan ismerősöm írt fel kéretlenül valami marketing szolgáltatásra. A leiratkozás során több problémás dolgot észleltem. A mostanában történő törvénykezési ámokfutás miatt gyanítható, hogy sok online szolgáltatás még nem állt át az új törvényre, így legalább az elavult törvényre való hivatkozás tekintetében valószínűleg átmenetileg iparági problémával állunk szemben.

Az alábbiak talán másoknak is hasznosak lehetnek, ha hasonló ügyben kívánnak eljárni.

Tisztelt Napidij,

egyik kevésbe tájékozott ismerősöm irt fel az önök szolgáltatására. Ma leiratkoztam a szolgáltatásukról.

1. A leiratkozás során megjelenített megfogalmazás nem feltétlenül jelenti a törlést. Az önök oldala szerint: "Nem akarok tájékoztatást a Napideal ajánlatairól." - nem egyenértékű a törléssel.

2. Továbbá: "A Napideal Kft. ezt követően csak a jogszabályok által előírt kötelező tartalmú adatokat tárolja a jogszabályok szerint előírt ideig."

3. Továbbá: "A Napideal Kft. a Vevők adatainak kezelésekor a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. rendelkezései alapján jár el." Felhívom a figyelmüket, hogy hatályba lepett a "2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról"

Ezert a 2011 CXII tv alapján:

a) a 5. § (1) A pontja értelmében NEM járulok hozza a további kezeléshez.

b) 15. § (1) felszólítom önöket az eddigi adatok felhasználásról teljeskörű tájékoztatásra.

c) a 14. § C pontja szerint kérem személyes adataim törlését.

d) teljeskörű tájékoztatást kérek azokról az adatokról, amelyeket nem törölnek, ott személyes adatonként tételesen megjelölve a további adatkezelés jogalapját.

Ma (2012 Április 3.) az alábbi választ kaptam:

Köszönjük megtisztelő figyelmét és levelét.

Ezúton kívánjuk Önt biztosítani, hogy kívánságának megfelelően az eddig kezelt adatai ( név, e-mail cím ) törlésre kerültek.

Az Ön esetében, mivel semmilyen akcióban nem vett részt, semmilyen további adattárolást nem kell folytatnunk. Nem kell az Ön által esetlegesen megvalósult részvétellel kapcsolatos adatokat ( akció, az akció megrendelési dátuma, fizetési teljesítés banki igazolása, az akció lebonyolítójának visszajelzése, annak dátuma).

Köszönjük levelét!

Üdvözlettel,

Napideal csapata

Szép munka.

Mostanában annyi emailt posztolok, hogy ez lassan már nem is blog, hanem outbox...

A múlt héten részt vettem egy kerekasztal-beszélgetésen, ahol megpróbáltam az ACTA hatását az IT ipar szemszögéből megvizsgálni. Kiderült a dolog könnyebb, mint a felhasználói oldalon. Hiszen nem gyengíti annyira a "commercial scale" megkötés, cserébe viszont könnyen közreműködő 3. fél szerepébe kerülhet. Ahogy az IVSZ közleményében is kitér, az ACTA egyezmény visszafogná a hazai IT ipar - a GDP 10 százalékát adó - a válság ellenére is 6-7 százalékos teljesítményét.

Előjáróban pár alapvetés:

• Nem vagyok jogász.
• A bűnözőkkel és az egészségre veszélyes termékekkel szemben fel kell lépni!
• A szabadalom és a szerzői jog eredetileg átmeneti monopólium az innováció, alkotás ösztönzésére. Az innovációra és a kreativitásra a túlzott szigor ellentétesen hat.
• Széles tömegek kriminalizálását és elavult üzleti modelleket el kellene felejteni és helyette megoldani az alkotás finanszírozását.

Az ACTÁ-ról azt mondják, hogy itthon és az EU-ban nem kell szigorítani. Találó a hasonlat a kötélhurokhoz (az akasztós fajtához). Nagyon tud szorítani, lazítani viszont nem lehet.

• Ahogy az EP INTA bizottság tanulmánya (pdf) is megállapítja: "The study finds that the letter of the agreement is not incompatible with the Acquis but that there are no guarantees that its implementation will be."
• Küszöbön áll az IPRED (szellemi tulajdon védelméről szóló) direktíva felülvizsgálata, és az ACTA bebetonozza ezt az IPRED direktívát, ezzel megakadályozva, hogy a későbbiekben alapvetően változtassunk az IPRED és más idevonatkozó szabályozáson.
• A jelenleg nem-kötelező részek szép lassan elterjednek és "legjobb gyakorlatként" mégis megvalósulnak, amíg egy "ACTA2" harmonizálja és bebetonozza ezeket.
• Az Egyesült Államok 301-es speciális jelentésének segítségével már most is komoly nyomást gyakorolnak több európai országra, hogy vezessenek be ilyen nem-kötelező szabályozásokat.
• Tekintve, hogy Magyarország 2009-ben lekerült a 301 listáról a HENT megalakulása után, és itthon nem kell szigorítani a szabályozáson inkább elgondolkodtató. A 301-es jelentés és a magyar bevetéséről a Wikileaks sürgönyökből lehet tájékozódni.

Közben zajlik a nemzetközi verseny:

• Kína felébredt, szabadalmi bejelentéseket tekintve lassan átveszi a vezetést, továbbá nem része az egyezménynek.
• Az Egyesült Államok nem tartja magára nézve kötelezőnek az egyezményt, és így később lazíthat a saját szabályozásán, és így versenyelőnyhez jut a többi ACTA aláíróval szemben.
• India, Brazília határozottan ellenzi az egyezményt.

Ezzel a világ gazdaságainak jelentős része kivonja magát az egyezmény alól.

Magyarország szempontjából nem egyértelmű az egyezmény hasznossága figyelembe véve, hogy mennyi a hazai és a nemzetközi érdekeltségű szellemi monopóliumok aránya. Jelenleg nettó befizető az ország. A korábban hivatkozott INTA tanulmány 35. oldalából az derül ki, hogy Magyarország 2008-ban körülbelül 1.2 milliárd USD (jó nagy szám, OECD forrásból származik) kereskedelmi deficittel rendelkezett a licenc és jogdíjak tekintetében, a kivitel nagyjából harmada a behozatalnak.

Az ACTA tele van szójátékokkal:

• 23.1 cikk hivatkozik a "commercial scale" fogalmára, amely nincs definiálva, és akár úgy is értelmezhető, hogy néhány 10 vagy 100 letöltés is ideérthető.
• a "indirect economic advantage" hasonló ködösen terjeszti ki az érintettek körét.
• a 27 cikkben a "fair process" egy olyan fogalom, amely nem létezik. Létezik helyette a nemzetközi emberi jogban olyan, hogy "due process" és "fair trial", a kettő keveréke azonban csak ködösítés.
• a szabadalmakat lábjegyzetben teszik opcionálissá.

Alább pár idézet az egyezmény szövegéből, bemutatva az aggályosabb részleteket.

Részlet a 2.1 cikkből: A kötelezettségek jellege és hatálya

A Party may implement in its law more extensive enforcement of intellectual property rights than is required by this Agreement, provided that such enforcement does not contravene the provisions of this Agreement.

Részlet a 8. cikkből Polgárjogi eltiltó határozatok

Each Party shall provide that, in civil judicial proceedings concerning the enforcement of intellectual property rights, its judicial authorities have the authority to issue an order against a party to desist from an infringement, and inter alia, an order to that party or, where appropriate, to a third party over whom the relevant judicial authority exercises jurisdiction, to prevent goods that involve the infringement of an intellectual property right from entering into the channels of commerce.

A mai internetes gazdaságban az IT ipar jó része, pl a könyvtárak, médiaszolgáltatók, kereső-motorok, a cloudban sikert próbálók mind számíthatnak közreműködő 3. fél státuszra. A helyzetet bonyolítja, hogy a 27 tagállamban nincs a szerzői jog harmonizálva. Az eltiltó határozatok túllépnek a jelenlegi EU-s szabályozáson és visszaélésekre adnak lehetőséget versenytársak ellehetetlenítésével.

Részlet a 9. cikkből: Kártérítések

In determining the amount of damages for infringement of intellectual property rights, a Party’s judicial authorities shall have the authority to consider, inter alia, any legitimate measure of value the right holder submits, which may include lost profits, the value of the infringed goods or services measured by the market price, or the suggested retail price.

lásd még a 3. lábjegyzetet is.

Ez azt jelenti, hogy a jogsértett megfelelő szabályozás mellett nagyjából bármit bemondhat veszteségre, bár ez opcionális, ez jócskán túlmutat a hatályos szabályokon.

Hány IT ipari KKV létezik, amelynek szellemi monopóliumokban kompetens jogi osztállyal rendelkezik? Ennek költségei egy induló vállalkozás esetén komoly visszatartó hatása jelentenek. Egy vélelmezett jogsértés esetén az induló vállalkozások várható kártérítései magas belépési küszöböt jelenthetnek.

Részlet a 11. cikkből információ-szolgáltatás

"... to order the infringer or, in the alternative, the alleged infringer, to provide to the right holder or to the judicial authorities, at least for the purpose of collecting evidence, relevant information as provided for in its applicable laws and regulations that the infringer or alleged infringer possesses or controls. Such information may include information regarding any person involved in any aspect of the infringement or alleged infringement and regarding the means of production or the channels of distribution of the infringing or allegedly infringing goods or services, including the identification of third persons alleged to be involved in the production and distribution of such goods or services and of their channels of distribution."

Az hogy a feltételezett jogsértőről bíróság nélkül személyes információkat lehet szolgáltatni, sok "may"-jel van körül bástyázva, de korábban idézett 2.1-es cikkelyben buzdítanak a szigorúbb szabályozásra.

Részlet a 14.2 cikkből: Kis küldemények és személyi poggyász

"Each Party shall include in the application of this Section goods of a commercial nature sent in small consignments.ö"

és

"... may exclude personal luggage"

Az első idézet szerint kis csomagokat a határon elfoghatnak, ez gyakorlatilag a párhuzamos importot és a gyors és olcsó prototípizálást nehezíti meg. E problémakörnek nem a kalózkodás, hanem egy globális árazási probléma az oka.

A 16. cikk: határ-intézkedések

• hatóságok saját hatáskörben,
• export esetén is,
• közvetlen bizonyítékok nélkül,
• határozatlan időre,

Védjegyek esetén vitatott a hatóságok kompetenciája a hasonlóság megállapítására, sok esetben ezt bíróságok és védjegy jogászok hosszadalmas eljárását igényli. Az átmeneti intézkedések során fellépő zavarok a beszállítói értékláncokat érzékenyen érintheti, korlátozva a versenyt és visszaélésekre adva lehetőséget. Problémás lehet még kis szériás prototípusok, elektronikai alkatrészek beszerzése, ha ezek a határon határozatlan időre elakadnak.

Részlet a 23.4 cikkből: Bűncselekmények

"... büntetőjogi jogkövetkezmények legyenek érvényesíthetők az ebben a cikkben meghatározott olyan bűncselekményben való segédkezés vagy az arra való felbujtás vonatkozásában..."

A segédkezés értelmezéstől függően az IT ipar egy jó része "képbe kerülhet".

És akkor végül pár részlet a 27-es Digitális cikkből:

• 27.1 cikk, "expeditious remedies to prevent infringement and remedies which constitute a deterrent to further infringements", magyarul: "gyors és eredményes megelőzését, valamint azokat, amelyek a további jogsértésekre nézve visszatartó erővel bírnak."
• 27.2 cikk, "means of widespread distribution for infringing purposes", a 13-as lábjegyzet példaként felhozva buzdít az internet szolgáltatók felelősségének és következmények szigorítására.
• 27.3 cikk, bíróságon kívüli intézkedésekről, a szabályozás privatizálásáról, a közreműködő szolgáltatók "önkéntes" felelősség-vállalásáról Frank LaRue ENSZ külön-megbízott elutasítóan nyilatkozott, az EDRi saját tanulmányban szintén.
• 27.4 cikk, a feltételezhető elkövetőről és a közreműködőkről személyes adatok adhatóak ki a jogsértettnek, bírói engedély nélkül.
• 27.5-7 cikk az Egyesült Államok DMCA szabályozásának kivételeit nélkülöző jogi diktátuma, ez megtiltja a DRM megkerülésére szolgáló módszereket, ezzel a legtöbb eszköz még jobban el lesz zárva a tulajdonosból felhasználóvá jogfosztott fogyasztóról, akiknek semmiféle kontrollja nincs a fogyasztott tartalom felett. Ezenkívül ez még ellehetetleníti a jogszerű visszafejtést (reverse-engineering) is. Ezek a részek egyébként szigorítanak a meglévő nemzetközi egyezményeken, ez nem volt része a WIPO egyezményeknek. Az USA DMCA szabályozás első 12 évének tapasztalatairól az EFF publikált tanulmányt.

Az ACTA korlátozza az innovációt mivel nagyobb erőt biztosít a nagy piaci szereplőknek az újakkal, kisebbekkel szemben. Többek között a szankciók és intézkedésekkel való visszaéléssel, a létrejövő "önkéntes" infrastruktúra lehetővé teszi a hálózati adatfolyamok megkülönböztetését és így versenytársak fékezésére ad lehetőséget. Miközben a szűréssel sok esetben nem eldönthető egy tartalomról hogy valóban jogot sért-e, így a sok tévedés lehetősége további költségeket jelent.

Riszpekt és köszönet, annak aki ezt végigolvasta! Szerintem az olyan egyezmények és törvények amelyek, félelmet, bizonytalanságot és kétséget keltenek elfogadhatatlanok. Jogászok?

Earlier today I sent a letter to Monika HOHLMEIER - the responsible rapporteur - and the shadows (Jan Philipp ALBRECHT, Alexander ALVARO, Ioan ENCIU, Timothy KIRKHOPE, Marie-Christine VERGIAT) in the LIBE committee of the European Union. I was alarmed by the brief from the EFF on the urgent matter of criminalizing software in the proposal "Judicial cooperation in criminal matters: combating attacks against information systems". The most troubling article 7 can be seen here, with further procedural information on parltrack.

Dear responsible members of the European Parliament,

I became aware of the 2010/0273(COD) "Judicial cooperation in criminal matters: combating attacks against information systems" dossier. Having strong roots in the security industry, allow me to argue specifically for the removal of Article 7.

Let me draw a parallel to biology, these tools are part of the immune system. Without them we couldn't repair the system, while the viruses would still be able to wreak havoc in the body, even more so - as the body is lacking it's intrinsic incentive to immunize itself against known threats.

The tools referenced in Article 7 can be used for completely legit purposes, indeed some tools are ordinary tools used by everyone daily on the internet. Even a narrow interpretation could also include web-browsers in this definition. If at all, only the use with criminal intent should be penalized, other uses especially those favorable to society should rather be fostered. Furthermore this directive could also harm scientific research funded by the EU in FP7 programmes.

You have surely heard about "critical infrastructure" incidents, where default three-letter passwords were used to gain access. From personal experience working in software development and security, I can only underscore this as one of the core root causes for the current state of security. In fact not only do vendors save on security features, if they are provided they are disabled by the customers. Such gross misconduct should be penalized, not the provisions of Article 7.

Indeed there could be an opportunity for supporting industry to harden all our infrastructure, similar to the 2YK bug-fixing. Furthermore it would be wise to educate society about these tools instead of banning them, so they become commodity, and thus also create an overall commodity-like baseline security-level.

I'll try to call you on the phone later, so you have a chance to discuss these matters in more detail. I would be grateful if you could propose a timeslot in your busy schedule, when this would be convenient for you and before you take a decision.

Concluding this letter: some parts of the proposed legislation are counter-productive - maybe also counter-intuitive - in terms of protecting our infrastructure. Please take this into account and support the appropriate amendments to be voted and passed.

Respectfully,

Andras KABAI, Senior IT Security Specialist

Zoltán KINCSES, Court/FP7 expert, CISO - Educatio Nonprofit Ltd,

Mátyás KOSZIK, ATW.hu, ISP owner and operator,

Stefan MARSISKE,

András VERES-SZENTKIRÁLYI, IT security expert - Silent Signal Ltd.

Az anonymous jelenség az ACTA kapcsán vált aktuálissá.

Teljes általánosságban az anonimitás igen fontos eszköz mindenféle visszaéléssel szemben. Erre vonatkozólag igen kiváló előadást tartott a minap Jake Applebaum, ahol kiemeli, hogy már a 70-es években egy anonymoushoz hasonló csoport parancsolt megálljt a COINTELPRO programnak. A HBGary eset kapcsán az Anonymous is rámutatott hogy hasonló visszaélések a mai napig kedvelt eszközei a különböző szerveknek. A 70-es évek akciójának köszönhetjük például az infoszabadság törvényeket. Ez egyértelműen pozitív és kívánatos hatás.

Az mai Anonymousnak azonban van pár olyan aspektusa, amely nem feltétlenül vált ki ilyen pozitív hatásokat. Ilyen például a túlterheléses (DOS) támadásokkal való fogalmi összefonódás. Megfelelő keretek között a DOS a politikai véleménynyilvánítás egyik eszköze, hasonlóan az ülősztrájkhoz, amely mondjuk meggátolja a képviselőket a parlament gépkocsival való megközelítését, vagy az APEH^WNAV munkatársainak az irodájuk elérésére. Azonban ennek módja szerintem csakis a politikai véleménynyilvánítás célját szolgálhatja, és átmeneti blokkoló jellegű lehet. A vélemény-nyilvánítós DOS - amely egy nem túl bonyolult dolog - mellett vannak sokkal hatékonyabb eszközök is a kifejezésre. DOS és bruteforce helyett érdemes az energiát valami elegáns, tartós és konstruktív dologra költeni. Például rá lehetne ugrani közösségileg doktori disszertációira és rámutatni, melyik milyen kamu. A németeknél ez bejött. ;) vagy ilyet magyarra adaptálni (lehet, h. már kész is van).

Az anonymousszal egy másik aggály, hogy a sok jó kezdeményezés közé pár olyan - első ránézésre szimpatikus - akció keveredik, amely hosszú távon káros következményekkel járhat. Az ilyen akciók jobb esetben csak a közvélemény egy részét fordíthatja el. Lásd pl. az idősebb korosztályt, aki esetleg szimpatizál pl az ACTA ellenes fellépéssel, de - az egyébként teljesen jóakaratú - maszkos júzerek elterelik a figyelmet az érdemi vitáról. Rosszabb esetben az ilyen eredménye a drákói törvény szigorítás, amely egyébként pont az ACTA támogatók táborába üldözhet ingadozó szereplőket. És akkor még visszautalva HBGary esetre meg kell említeni, hogy az anonimitás lehetővé teszi provokátoroknak a beépülést és az "időzített bombák" telepítését. De ez egy ilyen, szerkezeténél fogva ezek bele vannak kódolva az anonymous fogalomba, ezt le kell tudni valahogy kezelni. Egy jó védekezés ezek ellen a szervezeti gyengeség ellen, a pozitív, építő jellegű akciók, amikor valami tartós létrejön.

Az ACTA szempontjából az anonymous egy eszköz az egyezmény megakadályozására. Nem szabad elfeledkezni, hogy a cél az ACTA megakadályozása, nem az anonymous médiaszereplése. Az ACTA elleni tüntetésre például jó lenne, ha minél színesebb lenne, gyerekekkel, lufikkal, vicces akciókkal és plakátokkal. A marconán menetelő userek lehet hogy csökkentik a tüntetés hatékonyságát. Ezek a csajok pl mindig bekerülnek a hírekbe, tudom - mások az adottságok. Online is lehet sok vicces és pozitív kampányt folytatni, és legfőképpen érdemit. Kezdjünk el azon gondolkozni mi milyen szabályozást vagy alkotó munkát ösztönző rendszerekre van szükségünk egy virágzó tudás-alapú társadalmi keretrendszerhez. Ez kemény munka, az élet sokkal több területét érintve, de megérne, épp most figyelnek ránk egy kicsit. Anonymousnak lenni nem csak móka, felelősség is.

Tavaly ősszel volt egy bizottsági konzultáció: "Consultation on scientific information in the digital age", erre beadtunk az FCForum és az EDRi kooperációjában egy véleményt (pdf). Januárban kijött az eredmény, és elég egybehangzó a vélemény. Ide kapcsolódik, hogy az Elseviert - a tudományos lapkiadók piacvezetőjét - elkezdték az akadémikusok bojkottálni, elegük van a kizsákmányolásból nekik is.

Végezetül pár kivonat az eredeti véleményből:

Our world has progressed from the economics of scarcity to an economy of abundance - at least when it comes to knowledge, information and data. This radical and ongoing shift is affecting all spheres of life, from the entertainment industry to public sector information. Scientific research is sadly an area where the fruits of this change have not begun to be harvested, despite the fact that the internet, which is the most important agent of change in this respect, was born in the research community. It is a precondition for meeting the EU's agenda to be a global leader in innovation to harness and nurture the generative nature of internet-enabled collaboration.

The role of Europe

We feel that policy formulation at the European level on access and preservation issues is essential to make progress on these issues and therefore agree strongly. This is for two reasons: first, scientific research was borderless even before the advent of the information age. Second, the legal frameworks surrounding issues of access and preservation have been to a large extent subject to legislative efforts at the European level. Although no effective harmonisation has come from the Copyright Duration Directive (93/98/EEC), Copyright Directive (2001/29/EC), the Database Directive (96/9/EC) and IPRED (2004/48/EC) , they do affect access and preservation issues to a large extent.

Moreover, we feel that the the following problems need to be addressed, primarily in order to be able to pursue Europe's ambitions in science, technology and sustainable economic development:

A majority of raw research data is not accessible to the scientific community as a result of database rights and/or other limitations. Or at least not accessible without strings attached. Examples of this are the results of clinical trials of new drugs. There have been several cases where early access to this data would have prevented harmful substances being prescribed (e.g. the Paxil and the Vioxx scandals)¹.

The current model of the scientific publishing industry is fundamentally broken. Authors submitting articles to scientific journals are unpaid or even have to pay for publication ("author-pays" model). The editorial boards and the peer reviewers of scientific journals are effectively unpaid. The cost of printing journals and of their dissemination has dropped in the past decades. The price of scientific journals nonetheless keeps on escalating². The profit margins of the scientific publishers are exceeding 35% now, while the general periodical publishing industry operates at a margin of less than 5%. According to financial analysts, no value is added by the scientific publishers that remotely justifies these excessive margins³.

We suggest than a comprehensive reform should include at least the following actions:

* Database protection should be abolished. Irrespective of any rights that preexisted the aforementioned Directive, there should be an harmonised EU rule that factual data is not eligible for copyright protection.

* Both the duration and the extent of copyright protection should be revised downwards. Any policymaking should take into account that reuse of information is essential for scientific progress.

* The EU should harmonise the transfer of copyrights from the original author to others. Such a transfer would have to be temporary and subject to compulsory registration.

* By extension, further expansion of IPR-enforcement powers through unfortunate directives such as IPRED should be curbed. In this vein ACTA should not be ratified by the EU since it can only worsen the situation in this regard. The chilling effects of excessive damages, provisional measures and injunctions in this field cannot be underestimated.

We also agree that co-ordinating existing initiatives in EU Member States would be an appropriate role for Europe.

Furthermore, we agree that Europe should be involved in supporting the development of a European network of repositories (online archives). In addition to this, we feel that online archives should use open standards as meant by the EIF 1.0 definition to the furthest extent possible, in order to foster genuine access to knowledge. Whenever possible, scientific information should be public, the same way legislation and jurisprudence are.

Finally on this point, we strongly agree that Europe should encourage universities, libraries, funding bodies, etc., to implement specific actions. A specific action should be that (European) funding of scientific research should be made contingent on a) unencumbered disclosure of both raw (provided that there are no privacy issues with raw data) and processed data and b) publication through open access scientific journals. Release early and release often, to borrow a mantra from the highly successful open source software development community, should be the credo of European research.

...we would like to stress that the current process of public funding of research by the EU is deeply flawed, but the problems are not unsolvable The biggest problem is that the areas of research that receive public funding are currently selected on the basis of framework programmes of half a decade ago. To quote a commentator in Forbes Magazine: ".. the system of awarding funds is insular, long winded and in no sense responsive to markets – these are five and six year plans, laying out innovation priorities from, say 2007 – 2013. Which areas of research should receive money is decided by the people who will bid for it and projects are assessed by people who are also applying. The impetus for change is dampened by the weight and self-serving nature of the system."⁴

An alternative avenue that is worth exploring is the use of competitions to solve specific scientific challenges. This model has been deployed successfully by DARPA and private actors like the X-prize challenges or the InnoCentive marketplace⁵.

Furthermore, user-driven innovation should be fostered. Examples of this phenomenon are so-called fablabs which put prototyping equipment in the hands of artists and designers. Even more grass-roots are hackerspaces, which despite their tremendous difficulties with housing and materials, have already shown to act as incubators for SMEs⁶.

1. Jasonoff, Transparency in Public Science, Purposes, Limits, in: Law and Contemporary Problems, vol. 69, iss. 21, Summer 2006, pp. 21-45.

2. see also Glenn S. McGuigan, Robert D. Russell, The Business of Academic Publishing: A Strategic Analysis of the Academic Journal Publishing Industry and its Impact on the Future of Scholarly Publishing, in: Electronic Journal of Academic and Special Librarianship, v.9 no.3 (Winter 2008)

3. http://southernlibrarianship.icaap.org/content/v09n03/mcguigan_g01.html

4. http://www.forbes.com/sites/haydnshaughnessy/2011/07/11/europes-disintegration-its-not-about-the-piigs-or-the-euro/

5. http://www.innocentive.com/

6. An example of this is innovation award winning soup.io

Gyarmatosítási módszerek, államoknak hadseregeik vannak, cégeknek meg befolyásuk.

"Minden hadviselésnek törvénye, hogy legjobb épségben hagyni az ellenséges országot, elpusztitani, nem már nem olyan jó." - Szun Tzu

...így hadsereg helyett nemzeti érdekek álcája mögül kereskedelmi egyezményekkel terjeszkedtek (banán tarifák, dohány, etc), ez vezetett az olyan egyezményekhez, mint a GATT, TRIPS, a szabadkereskedelmi egyezmények, stb. Ebből lett a WTO és a WIPO nemzetközi szervezet, mivel ezek úgy-ahogy demokratikusan működnek, bekerültek a civil szervezetek és a fejlődő országok (legfőképp Brazília, Kína, India és Oroszország). Így itt a befolyás jelentősen csökkent. megjelent a mezőgazdasagi és természeti erőforrások mellett egy új értékosztály is, a "szellemi monopóliumoké", itt is komoly gyarmatosítás folyik, ennek egyik kedvelt eszköze a kereskedelmi szankciókkal való fenyegetőzés:

• Spanyol leak
• Wikileaks sürgönyök világszerte
• Magyar sürgönyök

Külföldi bejelentők Magyarországon¹

De ez nem elég, így az "információs" társadalomban élen járó és néhány fejlődő csatlós kell mutatóba: Egyesült Államok, Japán, az EU, Dél Korea, Mexico, Svájc, Marokkó, Kanada, Ausztrália, Szingapúr és Új Zéland. Pár éve ezek az országok saját zárt "klubot" hoztak létre, hogy titokban, kereskedelmi egyezménynek álcázva kisajátítsa a világ szellemi értékeit. Banán és kávé tarifák helyett széles körben a magáncélú felhasználást is büntethetővé tennék. Az egyik tárgyalási forduló után készült egy lista azokról akik - szemben a civil társadalommal - hozzáférhettek a tárgyalási dokumentumokhoz, ime egy kivonat:

• International Intellectual Property Alliance
• Time Warner Inc.
• Eli Lilly and Company
• Cisco Systems, Inc.
• Anheuser-Busch Companies, Inc.
• Merck & Co., Inc.
• Biotechnology Industry Organization
• Entertainment Software Association
• CropLife America
• Representing the Thomas G. Faria Corporation
• Recording Industry Association of America
• IBM Corporation
• Intellectual Property Owners Association
• Motion Picture Association of America, Inc.
• Association of American Publishers, Inc.
• General Motors Corporation

Magyar bejelentők belföldi bejelentései¹

A TRIPS egyezményben meghatározott kereskedelmi felhasználással szemben, az ACTA az eredeti céllal - a káros hamisított gyógyszereket, vagy gyenge minőségű kereskedelmi mennyiségű termékeket bűnözői körök forgalomba hozásával - szemben hatástalan. Ellenben fenyegeti a KKV-ket, a generikus gyógyszerek korlátozásával a világ népegészségügyet, a megújuló energiaforrások hasznosítását, a másodlagos utángyártott alkatrész ipart, biotech ipart, stb.

"The Dutch port of Rotterdam is a major transit hub as well as key point of exit and entry for Europe. India says Dutch customs seized at least 19 consignments of drugs in 2008 and 2009, including treatments for blood pressure, cardiological conditions, HIV AIDS, schizophrenia and dementia. French and German customs also seized drugs." - http://www.indiabrazilchamber.org/en/?p=1519

Magyar bejelentők külföldi bejelentései¹

Az egész egyezményt teljes titokban tárgyalták, mindenféle társadalmi konzultáció nélkül, és mindezidáig egyetlen politikus sem vállalta fel nyíltan az ACTA támogatását.

Az USA kivétel az egyezmény kötelező érvényű, így később ha megváltoztatják a saját szellemi monopóliumokra vonatkozó jogrendszerüket, a többi aláíró partner állam versenyhátrányba kerül, mert őket köti az egyezmény. Skizofrén jelenet lehetett, amikor itthon Orbán Viktor a nemzeti függetlenség örzője, a napokban szólította fel a minisztériumot az egyezmény megkötésére.

Egyetlen valódi reményünk maradt, az Európai Parlament. 2009 óta együttdöntési - egyfajta vétó joguk - van. Ez egy új vívmány, és ha nem élnek vele, akkor precedenst teremtenek arra, hogy teljes jelentéktelenségbe süllyedve mostantól minden törvényt nemzetközi egyezmény segítségével erőszakolnak rá, minden demokratikus intézményrendszert mellőzve. Az EP-ben ez az eljárás most van folyamatban, és két dolog van, ami eldöntheti a dolgot:

1. Ha az EP kéri az Európai Bíróság álláspontját az egyezménnyel kapcsolatban.
2. Ha a parlament a végső szavazáson nemet mond az egyezményre

Ha a parlament nem ezt teszi, akkor ez olyan, mintha valaki levágná a frissen átültetett szuper robot lábait.

Ebben az ügyben Magyarország szempontjából Szájer József a kulcsember, hiszen ő a 14 tagú FIDESZ delegáció vezetője - és összesen 22 magyar képviselő van az EP-ben.

Mivel az IMF mellett más fenyegetések is leselkednek országunk függetlenségére, ezért akinek számít az innováció, a demokrácia, a jogállamiság, és a nemzeti függetlenség, az kérem vegye ki a részét az lenti szervezetek kampányaiban, tájékozodjon és kérdezzen rá a felelősségüket elkerülő politikusoktól.

Foundation for Free Information Infrastructures

• http://action.ffii.org/acta/
• http://acta.ffii.org/

European Digital Rights

• Mi teszi az ACTA-t oly vitatottá? Miért érdekes ez az EP képviseloknek?
• http://www.edri.org/edrigram/number10.1/whats-wrong-with-ACTA
• http://www.edri.org/search/node/acta

La Quadrature du Net

• http://www.laquadrature.net/en/ACTA
• http://www.laquadrature.net/en/anti-counterfeiting-trade-agreement-acta

Act-on-Acta

• http://rfc.act-on-acta.eu/access-to-medicine
• http://rfc.act-on-acta.eu/fundamental-rights
• http://en.act-on-acta.eu/Main_Page

korábbi posztok ACTA témában

• Nov 18 2009 ACTA
• Dec 11 2009 acta - nyílt levél az eu-nak
• Jan 19 2010 acta fejlemények
• May 14 2010 acta-brief
• Oct 13 2010 ACTA magyarországi ratifikációja
• Dec 23 2010 ACTA magyarországi ratifikációja válasz
• Jan 26 2011 acta és a jövőnk
• Jan 27 2011 acta - következmények

update

Ma le is mondott az egész cirkusz miatt az EP véleményéért felelős referens:

I want to denounce in the strongest possible manner the entire process that led to the signature of this agreement: no inclusion of civil society organisations, a lack of transparency from the start of the negotiations, repeated postponing of the signature of the text without an explanation being ever given, exclusion of the EU Parliament’s demands that were expressed on several occasions in our assembly. As rapporteur of this text, I have faced never-before-seen manoeuvres from the right wing of this Parliament to impose a rushed calendar before public opinion could be alerted, thus depriving the Parliament of its right to expression and of the tools at its disposal to convey citizens’ legitimate demands. Everyone knows the ACTA agreement is problematic, whether it is its impact on civil liberties, the way it makes Internet access providers liable, its consequences on generic drugs manufacturing, or how little protection it gives to our geographical indications. This agreement might have major consequences on citizens’ lives, and still, everything is being done to prevent the European Parliament from having its say in this matter. That is why today, as I release this report for which I was in charge, I want to send a strong signal and alert the public opinion about this unacceptable situation. I will not take part in this mascarade. - Kader Arif, rapporteur for ACTA in the European Parliament

Lábjegyzetek

1. Grafikonok a Magyar Szabadalmi Hivatal Éves jelentés 2010 (pdf) alapján készültek.

Clicktracking is evil, dnet and endre specified the details of an anonymous URL unshortening service (UUS), anonshort. Basically it resolves HTTP and HTML meta redirects, and cleans out those annoying Urchin Tracker Module URL parameters.

We currently don't provide a web user interface, only a very slim web API. Simply construct an URL by appending the shortened URL to http://anonshort.hsbp.org:8080/?u= and get a resolved URL back. Easiest is in the command line with curl:

curl 'http://anonshort.hsbp.org:8080/?u=<URL>'

the same service is also available for even more privacy as a tor hidden service at:

http://ixzr427vwpmxk3io.onion

using this tor hidden service is similarly easy with curl and torify:

torify curl 'http://ixzr427vwpmxk3io.onion/?u=<URL>'

We do cache the results, but we do so in a way that prohibits even us to deduce the input and output URLs without knowing the input URL. The algo is quite nifty i hope it stands up to scrutiny (check out cache.py).

All resolves are running over tor, the user agents are chosen from a pre-selected set of samples taken in the wild.

There was talk of a web-interface as well, let's see how that evolves.

enjoy it!

At the camp we had a very inspiring radio show [ogg]. One interesting topic that came up was copyright abolitionism. As a free software developer it's hard for me to accept the loss of protection by the GPL from closing down free software. I can agree however, that we must change our discourse from copyright to alternative ways of incentivising value creation. If we can replace copyright with alternative systems that empowers creators and amplifies creation while somehow also preserving the 4 basic rights of free software, I'm all OK with that. (I admit the mixing of free software ideas with more general value-creation, needs some more refinement, but you get the idea.)

A hagyományos - ú.n. lineáris - médiák centralizáltak, egyirányúak és a terjesztésre hagyományosan használt rádióspektrum szűkössége és kábeltelevízióhoz szükséges úttest alatti vezetekék korlátossága miatt monopolhelyzetben vannak. Ez tökéletessé tette őket a széles tömegek befolyásolására, legyen ez kereskedelmi TV, amely fogyasztást serkenti, vagy kormány propagandaszerve. Emiatt szükséges a lineáris médiák szabályozása, ez az amit az EU AVMSD direktívája és az Alkotmány Bíróság megkísérelt szabályozni. A Magyar Kormány is erre hivatkozik, azonban kiterjeszti ennek hatályát valamilyen mértékben az online tartalmakra is.

A nyomtatott sajtó a tegnap híreit (nyomdai átfutási idő miatt) legtöbbszőr kommentárokkal és háttérelemzésekkel teszi érdekessé. Ezek a háttéranyagok és vélemények bizonyára mutatnak széles eltéréseket a kiegyensúlyozottságot illetően. Ám a lineáris médiákkal szemben a sajtó piacán elég nagy a verseny ahhoz, hogy mindenki megtalálja a magának szóló újságot.

A lineáris médiákkal szemben az Internet a médiapluralizmus záloga, az Internet milliónyi közönsége a bizonyítéka. A hagyományos médiákkal szemben a belépési korlát minimális (amíg nem kell regisztrálni) és nincs monopolhelyzet az médiafogyasztók és előállítők kapcsolatát illetően. Valójában ez nagy fejfájást és persze konkurenciát jelent a hagyományos médiákra és azon haszonélvezőinek.

A szabályozás valóban szükséges, ha a az adott szolgáltató monopolhelyzetben van, legyen ez országos TV csatorna v. rádió. A dolog valóban kiterjesztendő olyan internet szolgáltatókra is, akik saját internetes TV szolgáltatást biztosítanak, amely diszkriminálja a saját tartálmát az internetes tartalommal szemben. Ám ilyenkor is kizárólag a szolgáltató által preferált tartalomra vonatkozhat a szabályozás. Persze a hálózat semlegesség jegyében ilyen jellegű diszkriminációt eleve büntetni kell. Amennyiben azonban nincsen monopolhelyzet vagy diszkrimináció, hanem egy sok szereplős egészséges versenypiacról van szó, a szabályozás csak a társadalom, a pluralizmus, a kiegyensúlyozottság és a szólásszabadság kárára vállhat.

Az alábbi levelet küldtem ma az EP Emberi Jogi Bizottságának magyar képviselőinek.

Tisztelt Képviselő Asszony/Úr,

Szeretnénk Önt tájékoztatni, milyen következményei vannak a társadalomra és gazdaságra, ha az ACTA-t (Anti Counterfeiting Trade Agreement, Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezményt) támogatásra talál. Az alábbiak ismeretében kérem, hogy segítse az Emberi Jogi Bizottságban és az EP-ben is az Egyezmény támogatásának megakadályozását.

Gazdasági Következmények

A szabadalmakkal kapcsolatos követelések súlyos következményekkel járhatnak az európai IKT iparra nézve, az Egyezmény elfogadása esetén egyértelmű versenyhátrányba kerül az európai ipar, amennyiben az USA nem, az Unió viszont teljesíti a szabadalmakra vonatkozó előírásokat. A "javasolt kiskereskedelmi ár" mint kártérítési alap a szoftveres szabadalmaknál kifejezetten aránytalan, egy-egy szoftver akár több száz szabadalmat is sérthet, ezzel a teljes ipart meg lehet bénítani. A szabadalmi "trollok", kiváltképp a "közösségi szabadalom" bevezetése után el fogják nyomni az uniós IKT és KKV szektort, valamint a Dohai Nyilatkozat által nem védett zöld technológiák elterjedését is akadályozzák.

A tágabban értelmezett szabadalmak szigorúbb szabályozása kihatással lehet más nagy mennyiségű információt feldolgozó egyéb iparágakban is¹. A szigorúbb termékvédelem pedig sérti az utángyártott alkatrészeket legálisan termelő KKV szektort.

Az ACTA túl széleskörű

Az elsősorban szórakoztató- és gyógyszeripari érdekeket védő Egyezmény túl tágan értelmezett hatálya komoly befolyással lesz többek közt a jogbiztonságra, innovációra, versenyképességre, szólásszabadságra, személyes adatok védelmére, gyógyszerekhez való hozzáférhetőségre, megújuló energiák elterjedésére, szoftverekre és az internetre.

Az Egyezmény szövegében található kiterjesztések, pontatlan, értelmezésre szoruló megfogalmazások akár egész iparágakat válságba boríthat, így a jogi, hozzáférési, felhasználási korlátozások miatt alapvető emberi jogokról és társadalmi, közösségi haszonról mondunk le lényegében magáncélok érdekében.

Emberi jogi aggályok

Az ACTA 27.3 cikkelye a bírósági hatáskörön kívülre helyezi bizonyos jogsértések szankcionálását, ezzel súlyos próbának téve az Emberi Jogok Európai Egyezményének 47-49-es cikkelyét. Az ACTA 27.4 cikkelye sérti a személyes adatok védelméhez való jogot. A bírói engedély nélküli hozzáférés megsokszorozza az adatokkal való visszaélés lehetőségét. A jelentős összegű polgári jogi kártéritések és a 23.6 cikkely büntető jogi szankciói alkalmasak cenzúrára, és ezáltal sértik a szólásszabadságot.

Az ACTA szükségtelen és indokolatlan

Az Egyesült Államok Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által készített jelentés szerint a széleskörben terjesztett hamisítási statisztikák megalapozatlanok és erősen túlzóak. ^{2 3}

Az ACTA szabálytalan

Az ACTA elfogadása esetén egy mindenféle felügyelet nélküli iparági gyorsított jogalkotó testület jön létre. Az ACTA keretén belül létrejövő bizottságot felhatalmazza az Egyezmény későbbi megváltoztatására, szigorítására, ezzel közvetlenül beavatkozik "harmonizáció" címén az aláíró államok törvénykezésébe. Várható, hogy az Egyezmény elfogadása után az Egyezmény megengedőbb passzusait szigorítják, ezáltal a legnagyobb felháborodást kiváltó intézkedések az utolsó demokratikus akadályok leküzdése utánra lesznek időzítve.

Az ACTA mindezeken kívül túllép az EU "acquis"-n, így a Bizottság tárgyalási mandátumán, lévén a javasolt kártérítések esetében (9.1 cikk) az "ajánlott kiskereskedelmi ár" magasabb, mint az "elmaradt haszon vagy jogdíjak". Ez továbbá sérti a Lisszabon szerződés 6. cikkelyének arányosságra vonatkozó részét is.⁴

Az ACTA káros

Véleményünk szerint az 1994-es kereskedelmi tulajdonjogokról szóló (TRIPS) Egyezmény már biztosít elegendő védelmet. A nagyüzemi hamisítás nem elsősorban polgári jogi, hanem bűnügyi probléma, amelynek megoldására elsősorban az egyes országok jogalkotása, és nem egy kétes, multinacionális cégek nyomása készült nemzetközi egyezmény hívatott.

Az ACTA intézkedések hatékonysága a bűnöző csoportok által nagyüzemben végzett hamisítás korlátozására legalábbis megkérdőjelezhető. Ezzel szemben széles társadalmi rétegeket veszélyeztet az indokolatlan és aránytalan következményekkel. A bűnözői csoportok akadálytalanul terjeszthetik tovább az akár egészségre is ártalmas gyenge minőségű hamisítványokat, miközben a legális generikus gyógyszerek nemzetközi kereskedelmének korlátozása miatt emberéletek forognak kockán. Hasonlóan ellentétes eredmények várhatóak más iparágakra tett hatásaiban is.

Magyarország szempontjából is létfontosságú, hogy ne kösse gúzsba Magyarország mozgásterét és versenyképességet ez az Egyezmény. Ismételten kérem, hogy a fenti érveket megfontolva, támogassa az Egyezmény elutasítását parlamenti munkája során.

Tisztelettel,

Marsiske Stefan

Budapest, 2011 január 27.

Lábjegyzet

1. FFII Unconsidered in ACTA is the situation presented in matters of public health surveillance, crisis management, civil and environmental response and related situations where cross-jurisdiction information exchange and the data associated therewith could constitute “infringing” activities. Under ACTA, both information and technology associated with data collection, aggregation, assembly and transmission and analysis could be impaired greatly enhancing the complexity of responding to events like SARS, the Avian Influenza and crisis response to natural and manmade disasters. ACTA also evidences a clear lack of awareness on the manner in which green technology in the energy and infrastructure sectors operate. The majority of systems (for example, wind turbines, water turbines, and solar collectors) rely on cross-border up-time-management software and systems. ACTA explicitly and adversely impacts the ability to transmit grid and local data, operate feedback mechanisms to energy suppliers, and operate security protocols across international rail, air, and shipping infrastructure applications.

2. US GAO (PDF) A 2010 US Government Accountability Office report is critical about the OECD estimate: "OECD further stated that information that can be obtained, such as data on enforcement and information developed through surveys, 'has significant limitations, however, and falls far short of what is needed to develop a robust overall estimate.' One expert characterized the attempt to quantify the overall economic impact of counterfeiting as 'fruitless,' while another stated that any estimate is highly suspect since this is covert trade and the numbers are all 'guesstimates.'" (pages 28 and 31)

3. Felix Salmon used the OECD's own data to try to come up with a realistic estimate: "If 8% of counterfeit imports are worth million, then the total value of counterfeit trade is .8 billion.

4. Max Planck Institut (PDF) "...the appropriateness of the measures proposed still needs to be assessed according to the principle of proportionality. As a consequence of that principle, the qualification characteristics of the elements of a crime must be defined as clearly and narrowly as possible. Furthermore, the harmonisation of penalties must not go beyond what is necessary to achieve the aims of the EC Treaty."

(köszönet egy csomó embernek aki segített) <3

Disclaimer: I'm not a lawyer, if any of the issues below are misinterpreted, I am more than happy to remove them from the list.

The Hungarian media law is basically an huge law mixing the implementation of the European Audio Visual Media service directive, with the creation of a powerful media authority, regulating traditional media like Radio and Television, while unprecendentedly extending these also to Internet and printed media, furthermore it covers rules for public broadcasting and tenders for linear providers.

This analysis focuses on Internet related issues, other important topics are discussed widely. A list on issues that are unclear or cause of concern:

Scope

A main concern of the Hungarian media law is the extension of scope regarding the Internet. The definitions in Article 203 like "media service provider", "broadcasting" and "on-demand service" are overly broad or indefinite. The interpretation of "with commercial interest" is unclear and thus the scope of the law could also include wide portions of the Internet. Article 220 also extends the "Act LXXIV of 2007 on the Rules of Broadcasting and Digital Switchover" to cover now "media services" instead of "programme providers".

Jurisdiction

Article 1 and 176 assume jurisdiction over media services outside Hungary, whether this violates the "country of origin" principle should be clarified. But it could affect various online media providers in other countries.

Intermediaries

Article 2 (4) extends the law to cover also intermediary service providers. According to Article 189 (6) intermediary service Providers (access/mere conduit) can be fined if not cooperating in blocking content (Article 188 (1) and (3)). This creates a new kind of administrative liability, which can be in violation of the e-commerce directive.

Further worrying is the inclusion of search type intermediary services in the definition in Article 203 (30) d) could also include indexing sites and search engines.

Online media

Depending on the interpretation of on-demand and online media various Internet sources will be regulated. Article 46 (2) mandates all media products to be registered. Any publisher with an office in Hungary seems to qualify according to Art. 41 (2). Article 187 imposes fines on online media services, as well suspending in case of on-demand media. Article 41 (4) e-f,i requires registration of on-demand services and online media products. Further it is unclear how online video sharing sites and radios are among others affected by Article 73 (3) mandating a certain quota of Hungarian content.

Privacy, source protection

Investigative powers in Article 155 (2-3) and Article 175 (1) of the authority can among others violate journalistic source protection, business secrets and other privacy rights. Article 175 (4) allows the Authority to investigate on-site log files.

Self-regulating bodies

The Authority can cooperate with self-regulating bodies related to media policy in matters not covered in this law (Art 190 (2)). This might enable British Digital Economy Act style voluntary filtering.

Summary

Freedom of speech can be tightly controlled by this law, furthermore this framework seems open for extension. This bears the possibility that other aspects of content will be filtered, fined and blocked if the need arises, say at the adoption of ACTA, causing further serious threats to fundamental freedoms.

The above issues should be investigated and answered or if necessary addressed to protect fundamental freedoms, the diversity and the generativity of the Internet.

I hope I'm wrong. ;)

Október 13-án az ACTA honi ratifikációjával kapcsolatban tájékoztatást kértem Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettestől. A mai nap megérkezett a postával a válasz. Sajnos elromlott a fényképezőgépem, így az eredeti válaszról készült képet csúnyán össze kellett fércelni, alább a remélhetőleg szöveghű változat.

Közigazgatási És Igazságügyi Minisztérium EU és Nemzetközi Igazságügyi Együttműködésért Felelős Helyettes Államtitkár

Ikt.sz.: IRM/EUJFO-ID/831-2/2010

Marsiske Stefan részére

Tárgy: Válaszlevél a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény (ACTA) ratifikálásával kapcsolatos kérdésre

Tisztelt Marsiske Stefan úr!

Mindenekelőtt szeretném megköszönni, hogy a tárgybeli tájékoztatás iránt 2010. október 13. napján kelt kérését eljuttatta dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úr részére. Kérem, engedje meg, hogy tájékoztassam, a szellemi tulajdonjogok megsértésének terjedése egyre nagyob akadályt jelent világgazdaság fenntartható fejlődése számára. Az Európai Unió szintjén a szellemi tulajdonjogok polgári és közigazgatási úton történő érvényesítése részét képezi az acquis communautaire-nek, de a tagállamok és maga az Európai Unió is - a hatáskörébe tartozó szabályozási tárgyak tekintetében - meg kell, hogy feleljenek a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Megállapodásnak, az ún. TRIPS megállapodásnak. A szellemi tulajdon hatékonyabb védelme érdekében az Egyesült Államok és Japán kezdeményezte a Hamisítás Elleni Egyezmény (ACTA) megkötését.

A kezdeményezés a szellemi tulajdon védelme és a jogérvényesítés számára nyújt jogi keretet elsősorban a következő területeken: vámügyi jogérvényesítés, polgári és közigazgatási jogérvényesítés, büntetőjogi jogérvényesítés, speciális intézkedések digitális környezetben, vitarendezés és speciális intézkedések a fejlődő országokban. Igaz ugyan, hogy az egyezmény tárgyalására eleinte a nyilvánosság kizárásával került sor, de a legutóbbi három forduló során (Új Zéland, Tokió, Washington) már hozzáférhetőek voltak a tárgyalási anyagok és a tervezet akkor aktuális változata is. A tokiói fordulót követően november 10-én megállapodtak a szövegben. A pontosításokat átvezetve december 3-án kiadták a megállapodás véglegesnek tekintett szövegét, amely az ausztrál kormány honlapján már elérhető (az EU DG Trade honlapján is elérhető). Francia és spanyol fordítást is elkészítenek, amely szövegek egyaránt eredetinek számítanak, ezeknek is jogi hatása lesz. A szöveg 2011. március 31-étől nyitva áll szöveg aláírásra; valószínűleg ez nagyköveti szinten, Tokióban lesz megoldva. A májusi OECD értekezleten ugyanakkor miniszteri szinten is aláírják.

Az egyezményt egyrészt ratifikálnia kell az Európai Bizottságnak az EU képviseletében, másrészt mindegy egyes EU tagállamnak is, így Magyarországnak is. A nemzetközi szerződések - így az ACTA - ratifikálása, avagy törvénybe iktatása a jelenleg is hatályos, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény rendelkezései alapján történik. A hatályos szabályozás megköveteli a ratifikálásra váró szerződés szövegének ismeretét, és csak ezt követően kerülhet sor arra, hogy meghatározott esetben az Országgyűlés, vagy ugyancsak meghatározott esetben a Kormány felhatalmazást adjon a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére, és végső soron törvénybe iktatására és kihirdetésére.

Budapest, 2010. december 20 dr. Zombor Ferenc

Magyarázat: Tegnap az alábbi véleményt küldtem be válaszként Digitális Magyarország társadalmi konzultációjára, mellékeltem mellé a Kiáltvány angol eredetijét (a kiáltvány magyar fordítása még mindig sajnos csak 60% készültségű.) - special thx dnet!

Bevezető

A világban sok helyen zajlanak kísérletek a digitális forradalom hozományainak állami szintű kiaknázására. Sok esetben sajnos csak korlátozott össztársadalmi haszonnal. Jellemzően az ipar lobbistái diktálják a kormányoknak a "szükséges" intézkedéseket, nemzeti érdekként pozicionálva a saját nyereségességüket. A civil társadalom a legtöbb esetben nem képes versenyezni a magasan fizetett lobbisták erőfeszítéseivel. Néhány követendő és progresszív példát mégis találni, az egyik ilyen a nemzetközi összefogásban készült "Az innováció, kreativitás és hozzáférhető tudás Barcelonai Kiáltványa". E kiáltvány bármilyen párt, kormány vagy társadalmi összefogás számára nyújt átfogó programot a digitális forradalom vívmányainak leghatékonyabb alkalmazására. A szerzők egy 20 országot átfogó széles koalíció tagjai; polgárok, felhasználók, fogyasztók, szervezetek, művészek, hekkerek, a szabad-szoftver mozgalom tagjai, közgazdák, jogászok, tanárok és diákok, kutatók, tudósok, aktivisták, dolgozók és munkanélküliek, vállalkozók és alkotók...

Ez a dokumentum a Barcelonai Kiáltvány ajánlásaival próbál hozzájárulni egy progresszív és hatékony "Digitális Magyarország" stratégia kidolgozására. Az alábbiakban a legfontosabb észrevételek kerülnek felsorolásra, amelyek hivatkozzák a Kiáltvány legfontosabb kitételeit, és amelyek hidat képezhetnek a két dokumentum között.

Összefoglaló

A vitairat üdvözölendő, ám konzervatív kísérlet az IKT ipar magyarország fejlődésének szolgálatába állítására. Ezzel a megközelítéssel azonban korántsem "lóg ki" a sorból más európai országok hasonló útkereséséből. Egy előremutató stratégiának szakítania kell az analóg világ "Status quo"-jával.

A digitális polgár nem fogyasztó

A vitairatban több helyen felbukkan az Internetes fogyasztó:

"A digitális világban való jártasság versenyképesebb munkaerőt, igényesebb fogyasztót, magasabb minőségi használatot vonz maga után, amely utat nyit a modern, hatékony és energiatakarékos technológiák alkalmazásának."

"hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy legyenek az életminőség javítását célzó szolgáltatások, közszolgáltatások, valamint, hogy a felhasználók készségszinten tudják és akarják ezeket használni. A felhasználók jellemzően megelégednek az e-mail használatával, ill. információszerzéssel és szörföléssel, nem keresik a hozzáadott értékű szolgáltatásokat, alkalmazásokat."

Kitörési lehetőséget jelent annak a felismerése, hogy immár nemcsak fogyasztó a polgár, hanem termelő is egyben. Ennek a ténynek az elfogadása a megfelelő ösztönzés mellett előremozdíthatja a leszakadó rétegeket, lehetőséget biztosítva számukra a gyarapodásra. Azonban amíg csak fogyasztóként tekintünk polgártársainkra, addig a járulékos anyagi költségek belépési korlátként szolgálnak. Az IKT páratlan lehetőséget biztosít, ahol az anyagi belépési korlátok minimálisak - csupán tudásra kell szert tenni. Erre pedig maga az IKT a legalkalmasabb közvetítő.

"A felülről irányított, költséges akciók helyett az alulról szerveződő, civil kezdeményezések képesek leginkább megszólítani és érdekeltté tenni a leszakadókat, és szükséges megteremteni számukra az eszközhöz való hozzáférés lehetőségét is."

Ez az észrevétel bizonyítja, hogy a vitairat szerzői is sejtik, érzik, hogy az IKT technológia megfelelően ösztönözve felbonthatja a hagyományos alá-felérendeltségi viszonyt, a szolgáltató-fogyasztó közötti egyensúlyt helyreállítva.

"...4 Mbit/s le- és 1 Mbit/s feltöltési sebességgel...."

Sajnálatos módon ebben a javaslatban a sávszélesség asszimetrikus. Ez nagy mértékben gátolja a fogyasztóból közreműködővé fejlődést, az otthoni távmunkát, mivel az ilyen jellegű - egyenrangú - használat azonos módon igényli a fel és letöltést.

A távoktatásról szóló célkitűzések és intézkedések homályosan említik az E-learning erősítését. Az elmúlt évek ilyen irányú kudarcai megkérdőjelezik ennek az ésszerűségét, sehol nem esik azonban szó az Open Educational Resources, az Access2Knowledge és hasonló kezdeményezésekről, amelyek jóval nagyobb hatékonysággal képesek a tudás átadására. A figyelmükbe ajánlott Kiáltvány külön fejezetet szentel ennek a témának, erősen javallott ennek a beépítése a stratégiába, ha valóban az oktatás, és nem az oktatóipar szubvencionálása a cél.

Versenyképesség

Megfelelő utánpótlás nélkül a piaci koncentráció oligopóliumok kialakulásához vezethet. Fontos ám gyakran elhallgatott tény, hogy a valódi innováció nem a közepes/nagy cégektől származik - ezek kockázat-minimalizálási kényszere miatt - hanem jellemzően a kis és mikró-vállalkozásoktól. Emiatt rendkívül fontos a kis cégek létrejöttének támogatása, folyamatos szükség az ipar alulról való táplálására. Ennek erősítésére kiváló lehetőségeket biztosít a Kiáltvány, hiszen sok szempontból felerősíti ezen magán, civil kezdeményezések és kis- és mikró-vállalkozások lehetőségeit.

"Az IT cégek létszám-kategóriák szerinti eloszlásának adatai a piac lassú konszolidálást mutatják, amelynek során a kisebb informatikai cégek piaci részesedése folyamatosan csökken. Ennek a konszolidációnak elsősorban az 50-249 alkalmazottat foglalkoztató cégek a nyertesei. Az IT szállítói piacon jól megfigyelhető konszolidáció zajlik, összeolvadások és felvásárlások útján. A nagyobb, erősebb cégek versenyképessége nő."

Elképzelhető, hogy néhány cég versenyképessége megnő. A verseny maga azonban korlátozódik, ha egyre kevesebb versenyző van a piacon. Emiatt fontos a magán- és civil kezdeményezések, valamint a kis és mikró-vállalkozások támogatása.

"Az új technológiák és szolgáltatások térnyerése fokozott versennyel jellemezhető környezetet eredményezett. Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a televíziós piacon, míg a kábeltévé szolgáltatók az Internet, a telefon, illetve a mobil Internet szolgáltatások piacán is versenyeznek."

A jelenleg kialakult gyakorlatot, ahol legjobb esetben is legfeljebb fél tucat szolgáltató között lehet választani nem nevezhető egészséges versenynek ezekben a szegmensekben. Ha valóban a verseny általi infrastruktúra-fejlesztés és a polgárok beemelése a digitális társadalomba a cél, akkor szét kell választani az infrastruktúrát, a tartalmat és a szolgáltatásokat biztosító vertikális monopóliumokat. További inspirációért érdemes a japán távközlési szabályozást tanulmányozni.

"...egyfelől a tartalom és az átviteli technológia „összeolvadását”, másfelől a különböző tartalom-szolgáltatások, illetve hírközlési szolgáltatások, – egyre nagyobb sávszélességet igénylő – együttes kínálatát/felhasználását jelentik. ...mind nagyobb piaci versenyt generálva."

Nemzetközi tapasztalatok azt mutatjak, hogy a tartalom és az infrastruktúra egy szolgáltatónál való koncentrálása arra ösztönzi, hogy negatívan diszkriminálja más szolgáltatókhoz való hozzáférést, ezzel versenyt és alapvető emberi jogokat sértve. Emiatt létfontosságú, hogy túllépjünk a kapcsolt szolgáltatások (ld. triple-play, stb.) árainak kiegyenlítésén és a Kiáltvány javaslatait követve Magyarországon is szigorúan szabályozzák a piac ezen részletét, és megkezdődjék a vertikális monopóliumok lebontása.

"A körzethálózati infrastruktúra verseny feltételeinek javítása, további mobil spektrumblokkok értékesítése (digital dividend és 2,6 GHz)..."

A digitális átállás egyszeri alkalmat biztosít a verseny élénkítésére. Ahelyett, hogy esetleg legfeljebb 1-2 új szereplő bevonásával vagy már meglévő piaci szereplőket erősítve további frekvencia kiosztásával. Sok országban sikeresen működnek civil, non-profit hálózatszolgáltatók, akik a tapasztalatok szerint igen versenyképesek a nagy szolgáltatókkal szemben. A verseny, a felzárkózás érdekében a felszabaduló frekvenciák egy részét ilyen non-profit kezdeményezések számára elérhetővé kell tenni.

Olcsóbb államot

"A kormányzati infokommunikáció hatékonyságának javítása, a vállalkozások és lakosság számára gyors, költséghatékony elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtése az egyik legfontosabb célkitűzésünk, amellyel megvalósítható a hatékony állam és a bürokratizmus csökkentése. A kormányzat és a közszféra kommunikációjának kiszolgálását hosszútávon, alacsonyabb működési költségek mellett kell biztosítani."

"A lemaradás elsődleges okai a nem megfelelő, felelősséget szétaprózó szabályozás, a működő ellenőrzés hiánya, a hatékonysági kényszer hiánya, a nem megfelelő szervezeti kultúra."

"...nyílt szoftverek, amelyek azon túl, hogy szabadon hozzáférhetőek a felhasználók számára, fejlesztésük komoly hozzáadott értéket jelent."

A fenti észrevételek igen jelentősek, a kiáltvány több szinten is foglalkozik ezzel a témával. A szabad szoftverek és nyílt szabványok használata elsődleges fontosságú, hiszen ezek jelentenek kiugrási lehetőseget a beszállítói függéssel szemben. Továbbá lehetőséget biztosít a hazai kisiparnak transzparensen és éles versenyben a polgárok igényeit kiszolgálni. Ahelyett, hogy egy állam által vásárolt szoftverrel kell elvégezni egy adott feladatot, a felhasználók maguk választják meg az eszközt és egy kötött - nyílt szabványos - formátumban adják be az eredményt. A fogadó állami oldalon immár csak a beküldött adatok helyességét kell ellenőrizni - ez viszont biztonsági okokból még zárt rendszereknél is szükséges.

"Heterogén az üzemeltetési környezet A korábbi kormányzati informatikai stratégiából nem származtak egyértelműen levezethető, használható előrelépési irányvonalak a hatálya alá tartozó szervezetek számára. Ennek megfelelően a szervezetek a magasabb szintű rendező- és keretelveket figyelmen kívül hagyva, saját fejlesztési irányokat követtek, ami szakmailag nem indokolható mértékben eltérő architektúrákat, fejlesztői és működési környezeteket, interfészek használatát, decentralizált kormányzati informatikát, egyben szigetszerű hálózatot és alkalmazásfejlesztést eredményezett. A szervezetek a rendszerek üzemeltetését több esetben külső üzemeltetésbe adták ki, hol állami, hol pedig magánkézben lévő piaci cégek számára, sokszor azonban olyan szerződéses feltételek mellett, amelyek a megrendelőt kiszolgáltatottá tették, illetve olyan áron, amely messze nem gazdaságos."

A heterogén üzemeltetési környezet önmagában még nem jelent negatívumot, a probléma a hiányzó interoperabilitás és a sokféle beszállító felé való kiszolgáltatottság. Amennyiben követelménnyé válna a szabad szoftverek és nyílt szabványok alkalmazása, akkor a heterogenitás immár generatív, és nem korlátozó jellemzője lehet a magyar állami IKT-nak.

"közpénzből csak olyan szoftveralkalmazások jöhetnek létre, amelyeknek a tulajdonjoga a megrendelő államé lesz, a ma még fennálló ilyen jellegű kiszolgáltatottságot meg kell szüntetni."

A fenti követelmény igen fontos, a Kiáltvány ennél továbbmegy és köztulajdonnak (de legalábbis szabad szoftvernek) javasolja az közpénzből finanszírozott eszközök licencelését, ezáltal ösztönözve az adott termék szolgáltatás fenntarthatóságát.

Az elmúlt évek egyik fontos vívmánya a több országban sikeresen működő nyílt kormányzati kezdeményezések (data.gov és data.gov.uk), ezek a nyers adatokat teszik elérhetővé a polgárok számára, akik nem várt és jóval hatékonyabb eszközöket fejlesztenek ezekre építve, mint amit az állami gépezet képes volna kitalálni vagy megvalósítani. Ez összhangban van megintcsak a polgárok fogyasztóból egyenrangú termelővé fejlődésével, ami már a korábbiakban is többször említésre került. Emiatt örvendetes intézkedés "nyilvántartások konszolidációja", de szükséges - az Internet atyjaként hivatkozott Sir Tim-Berners Lee szerint a "Raw Data Now" jegyében - ezen nyilvántartások nyers formában való publikálására. Újfent szükséges kiemelni, hogy ezek adatok nyílt szabványos formátumban kerüljenek nyilvánosságra. Ha zárt formában kerülnek ki az adatok, vagy nehezen feldolgozhatóak számítógéppel, akkor semmit sem nyerünk, ezért fontos a "RDFs not PDFs" irányelv követése. Ezek a kezdeményezések hasznosak lehetnek az EU soros magyar elnökségének "Better Regulation" témaköréhez.

"A nemzeti adatvagyon és az egyes elemek definiálása, a kapcsolatos jogszabályok és szabványok megalkotása"

Ez az intézkedés kiválóan illeszkedhet a nyílt kormányzati kezdeményezéshez. De ezen messze túl mutat, ha idesoroljuk a kultúrát is - ekkor az adatvagyon részének tekintendő a különböző blogok, fórumok és egyéb online közösségek által termelt értékek is.

"A nyílt forráskód nem jelent önmagában csodafegyvert, kész megoldásokat. Viszont több (ebben a tekintetben előttünk járó) európai ország példája is azt mutatja, hogy közép-, de inkább hosszútávon a szabad forráskód használatával valós érték teremtése és mérhető megtakarítás realizálható az állam számára, hiszen a szakértők házon belül tartásával nincs szállítói függés, „előre nem látott” fejlesztési igény stb."

Ez fontos felismerés, a gondolatot továbbszőve: a még nem létező megoldások szabad szoftveres fejlesztése és ennek nyílt szabványokkal való ösztönzése élénkíti a hazai versenyt és gazdaságot.

"A felhasználói igények jobb kiszolgálása érdekében az állampolgári jogon járó, szabályozott körülmények között, központilag kötelezően nyújtott ingyenes közigazgatási szolgáltatások mellett meg kell vizsgálni a magasabb hozzáadott értéket adó, de fizetős szolgáltatások bevezetésének lehetőségét."

Ez az intézkedés ellentétes lehet a felzárkóztatás igényének sikeres megvalósításával, bizonyos esetben alapvető emberi jogok sérülhetnek. Az államháztartás bevételeinek kiegészítését nem áldozhatjuk fel az egyenlőtlenségek tágításával, legfőképpen akkor ha ezek az értékek maguk is közpénzekből finanszírozódtak!

Egészségügy

"A rendszerben tárolt adatok bárki (illetékes) számára azonnal és egyszerűen rendelkezésére állnak."

Az egészségügy digitalizálásával kapcsolatos javaslatok (elektronikus adatlapok, receptek, központi adatbázisok, stb.) sajnos az ipar jelenlegi felkészültségét ösztönzőrendszerét ismerve nagy valószínűséggel adatvédelmi katasztrófában végződhetnek.

Érthető az igény arra, hogy az egészségügyi költségek csökkenjenek, ez azonban nem történhet az emberi méltóság és személyes adatok védelme ellenében. Elsődleseges fontosságú, hogy az állampolgárok maguk rendelkezzenek és tudjanak arról, ki és mikor férhet hozzá az adataikhoz. Megfelelő felkészültség nélkül többek közt gazdasági és munkáltatatói érdekek prédájává válhatnak ezek az adatok.

Összegzés

Bár fennáll a veszélye, hogy a Vitairat sok intézkedésével a leírt célokkal ellentétes eredményeket érhet el, rátapint néhány lényeges felismerésre, ezek kiváló kiindulópontot jelenthetnek egy célirányos társadalmi vitának. A Barcelonai Kiáltvány figyelembevétele nemcsak a felzárkózást biztosíthaja, hanem vezető pozíció kivívását is eredményezheti. A leglényegesebb pontok, a felhasználók egyenrangú termelőkként való elismerése, a szabad szoftverek, nyílt szabványok, az adatvédelem, a nyílt közadatok alkalmazása.

A "Digitális Magyarország" társadalmi konzultációra adott ezen válaszát Marsiske Stefan véleményét tükrözi. Amelyet a Kiáltvány társszerzőjeként annak szellemében fogalmazott meg.

Tisztelettel, Marsiske Stefan

A "Digitális Magyarország" stratégiájához a Kiáltvány figyelembevételének ajánlásához a következő támogatók csatlakoztak:

• Andrea Jászai
• Fehér Dániel
• Balint Varga-Perke
• Fórika Endre
• Pász Gergely
• Ferenci László
• Tóth Balázs
• Endre Szabo
• Gabor Toth
• Peter Parkanyi
• Misnyovszki Ádám
• Veres-Szentkirályi András
• Kürti László
• Stygár László
• SZERVÁC Attila
• Madarász Csaba
• Dankaházi Lóránt
• Nagymajtényi Gábor
• Maróy Ákos
• Stefan Marsiske

[update] határidő után csatlakozó: Bognár Attila, Jerzy Celichowski [update2] ezt a választ kaptam: "Az Infokommunikációs Államtitkárság nevében köszönjük értékes hozzászólását a Digitális Magyarország Program vitairatához."

Reflections on the FCForum2010

This years Free Culture Forum goal was to come up with some economic models to support the free culture outlined in last years charter. Let me dump my random thoughts regarding this event on you:

Prop(rietary) culture

Before I delve into some specific models I have to state that Free Culture is only to a small degree about music, movies and books. In fact these three manifestations of culture are simply those ones that are based in the entertainment industry or as we called it in one of our working groups the prop(rietary) culture. Free culture is a lot of other things, it might be blogging, 3d printing, fanflicks, theater and a host of other things that produce or are based on the commons.

The corporations making up the entertainment industry are very good at communication, by owning or being the media most of us consume everyday - they are much louder than their real economic importance is. So we tend to give them more attention than they really deserve. By comparison the complete entertainment industry is only a tiny fraction of the food or automobile industry.

Prop Culture is whining about declining profits, yet as many studies show (citation needed) the amount of money going to music/movies has increased as has the production of those. Those whining in prop culture are the companies behind the thugs of the content maffia, these are not really producing culture but only ephemeral entertainment products. These products for example like Justin Bieber, Brittney Spears or the umpteenth Robin Hood movie adaptation are designed, produced and marketed products to consumers. Most of these products have a limited lifetime and then they're obsolete.

The myth of the 'rock star' is a lie (let's call it that from now: the 'rock-star-lie'), there is only a very limited number of natural stars - without being a product of the industry, becoming one is as improbable as winning the lottery - still exactly this myth is being sold to thousands of aspiring artists. A huge number of such products never recovers the product development costs and the competition of offerings on the Internet do reduces the chances to land a hit.

So instead of trying to do the job of well-compensated businessmen to find out how to make more money for their corporations, we should focus our efforts to find new economic models to foster diversity and concentrate on the middle and end of the long-tail of cultural production. After all giving more money to already successful artists will not motivate them to create more. Also why would anyone pump more capital into a dying industry?

Models

Let's have a look at some of the more exciting models that were or were not discussed at the forum. One of the most striking realizations for me was the fact, that most of free culture is currently produced by wealth that has been pre-accumulated out-side Free Culture, we need to find ways how to bootstrap this system, so that it can become self-sustainable. The incentives of the industry to create share-holder value through artificial scarcity is in direct opposition to our goal to foster cultural production.

Flatrates

Lot's of people are very excited about the Brazilian Internet flatrate, me not so much. After-all we do have the same for storage devices and even that has been just recently ruled unlawful in some cases (pdf). The beneficiaries of such a tax would be the dying industry, while in fact more than 60% of all shared files are porn. Shouldn't we support that industry then, what about fostering diversity and supporting artists directly? So the problem is, how to allocate the accumulated capital, why should this be done by a central authority, in the age of the Internet consumers themselves could decide what to support and what not. Decentralizing this decision would make sense, i think making Flattr or a similar service mandatory might solve this problem, but only if there is fierce competition between such services and citizens can choose which service to use.

Secondary currencies: the Culturo

Turning the flatrate into a voluntary system might make a lot more sense. People get a certain amount of their wages not in euros, but in 'culturos', which they can spend on any free culture product - directly rewarding the producer. Instead of some disengaged institution "redistributing" wealth to the head of the long-tail, people could directly decide what they want to support and possibly support more cultural producers on the middle of the long-tail. From a decentralization fundamentalist view, this is way more attractive.

The fashion business

Johanna Blakely made a very convincing argument, that the fashion industry is thriving with innovation exactly because the lack of protection. Big fashion houses are producing new collections every half year. While these do not last very long, there is also a high degree of reuse, we can see the same motives and designs coming back every once in a while. Let's not forget this model, it will come handy in combination with the next one:

Free Software business models

As far as free software development goes, if development is renumerated at all, then usually only the invested time spent is compensated as a normal hourly wage. This is great, insofar as it motivates the developer to create more. If free software would copy the 'rock star lie' for compensation, the results would be much more bleak. So combining this model and the fashion business model could solve as a general solution to reward sustainable production of free cultural goods. The fashion industry model is very much similar already to free software, as it enables copying after the creation of the product once, this is quite peculiar as it transcends the virtual space and is applied to physical goods.

We have seen some exciting models, interesting theories have been discussed, now we need to come up with some general guidelines how to make free culture not only sustainable from wealth generated outside.