Az adatvédelem és (megint) mindannyiunk jövője forog kockán.
Bár vélhetően kevés a nokiás doboz, Brüsszelben hiperaktívak a
jellemzően amerikai lobbisták, a tét az adatvédelem jövője és az, hogy
milyen szereplők, milyen adatokkal tudnak bennünket kordában
tartani. Ezen a héten 3 európai parlamenti bizottságban is
végszavazáshoz közeledik az adatvédelmi szabályozasi javaslat. Egy
korábbi február eleji bizottsági eredmény azt mutatja, hogy egyelőre
európa vesztésre áll a nemzetközi és ipari érdekekkel szemben. Az
alábbiakban megpróbálom bemutatni a legfontosabb tudnivalókat. Hogy
tisztelt aktív olvasoim tájékozottan vehessék fel a kapcsolatot
brüsszeli képviselőinkkel és rávegyék őket érdekeink képviseletére.
Európa mindig is élen járt az adatvédelem területén, ennek okai
történelmiek, például a nácik a holland népszámlálás adatait
felhasználva hatékonyan deportálhatták a vallási vagy etnikai
szempontból nem kívánt elemeket.
Az hatályos EUs szabályozás 1995-ben készült, azóta több
nagyságrenddel többen használják az internetet és elég sok szervezet
komolyan vissza is él vele. Az 1995. évi irányelv sajnálatos módon a
tagországokban eltérő szabályozást teremtett. Ami oda vezet, hogy a
Facebook (nem csak adózási okokből) Írországban telepedett le,
miközben például Németországban folyamatos ombudsmani vizsgálatokkal
és bírósági eljárásokkal próbálják megakadályozni a Facebook
visszaéléseit. Továbbá a Lisszaboni Szerződés és az Európai Emberi
Jogok Chartája is "alaptörvényi" szintre emeli a személyes adatok
védelmét és szükségelteti egy szabályozás bevezetesét. Az Európai
Bizottság hatástanulmánya azt mondja, hogy a javaslat eredménye 2.3
milliárd Eurós adminisztrációs költségmegtakarítást jelent az EUs
cégek számára.
Így hosszú előkészítés után az Európai Bizottság 2012 januárjában
előterjesztette javaslatait az irányelv felülvizsgálatára és egy
szabályozás megalkotására.
A szabályozás és az irányelv között fontos különbség, hogy a
szabályozás kötelező érvényü, az irányelvvel szemben, amely a
tagállamokban eltérő hatályú lehet. Ebben a konkrét javaslatban a
szabályozás általános érvényü, mig az irányelv a hatóságokra
vonatkozik.
Európa stratégiai fontosságú adatvédelmi szempontből, nem véletlen,
hogy az összes amerikai online szolgáltató és az amerikai
fogyasztóvédők és emberi jogi szervezetek is Brüsszelben nyomulnak.
Washingtonban ez a téma egyértelmüen a cégek érdekeinek van
alárendelve.
A La Quadrature du Net összegyűjtötte
az elérhető lobbista módosító javaslatokat a lobbyplag.eu pedig
összehasonlította ezeket a Parltrackban elérhető parlamenti módosító
javaslatokkal. Azzal az eredménnyel, hogy kiderült a britek szilárd
hídfőállása az amerikai érdekeknek az Európai Únióban, hiszen az Ebay,
az Amazon és az Amerikai Kereskedelmi Kamera javaslatait a legtöbben a
britek nyújtották be. Itt egyértelmű, hogy nem a választó polgárok
akarata érvényesül. Malcolm Harbour képviselő például
igazgatója egy brit lobbicégnek, amely többek között képviseli az IBM
és a Microsoft érdekeit a választópolgárok helyett.
A fogyasztóvédelmi bizottságban sajnos már feladták a fogyasztók
érdekeinek a védelmét. Február elején ez volt az első bizottság, amely
véglegesítette a véleményét. Sajnos a nevével ellentétben kiárúsította
a fogyasztói érdekeket. Az alábbiakban összefoglalom a legfontosabb
pontokat és megemlítem ehhez képest a fogyasztóvédelmi bizottság mit
szabotált el.
Személyes adatok definíciója
1995 óta jelentősen megváltozott az a
környezet, amiben a személyes adataink vannak jelen és értéket
képviselnek. Az anonimizálásról pár éve kiderült, hogy lehetetlen
egyszerre anoním és hasznos adatokat előállítani. Így a személyes
adatok körének kiterjesztése és pontos értelmezése kiemelt fontosságú.
A pseudonímek (álnevek) használata általános gyakorlat. A marketing
ipar meg is tesz mindent, hogy úgy is azonosítson mindenkit. Úgy hogy
közben elkerülhető a hagyományosan személyes adatok - név, születés,
anyja neve, stb. - kezelése. Ennél hasznosabbak az elérhetőségi,
demografiai és fogyasztási adatok - ezekkel is pontosan be lehet
azonosítani szinte bárkit, de elég egy egyedi online azonosító is
(bela42?) - és üzleti szempontból is hasznosabb ez a kategorizálás,
ezt a gyakorlatot hívják idegen szóval "singling-out"-nak.
Nyilvánvaló az ipar és a állampolgárok érdekeinek szembenállása, a
fogyasztóvédelmi bizottságban már eldőlt, hogy nem veszik be a
singling-out szabályozását, viszont cserébe feladták a pseudonímek
azonos védelmének biztosítását, de a többi bizottságban is várható a
definíció hasonló gyengítése.
Hozzájárulás
Adataink kezeléséhez ma is szükséges a tudatos beleegyezésünk. Ezt a
szabályt sok irányból támadások érík, hiszen sok esetben a felhasználó
ki van szolgáltatva az adatkezelő piaci monopóliumának. Nincs sok
választásunk, amikor értesítenek, hogy az általános szerződési
feltételek megváltoznak. Sok esetben egyéb kényszerítő körülmények -
pl. nem tud más szolgáltatóra váltani, mert nem tudja magával vinni az
adatait -, miatt nem nagyon van alternativánk. És emiatt nem
tekinthető az ilyen jellegű beleegyezés tudatosnak vagy kényszer
nélkülinek.
Nyilvánvalóan az ipar érdeke ezen előírások gyengítése, ahogyan a
fogyasztóvédelmi bizottságban már ki is árusították az európai polgárok
jogait ezen pont gyengítésével.
"Jogos" érdek
Adatokat sajnos nemcsak a beleegyezésünkkel lehet kezelni, hanem akkor
is, ha szervezetek úgy ítélik meg, hogy ez a "jogos érdekük" - namost
ez messziről látható, neontáblákkal kivilágított jogi kiskapu. Ezt a
kiskaput nyilván amennyire lehet be kellene zárni. Így csak
természetes, hogy a fogyasztóvédelmi bizottságban már elkezdték ezt
kitágítani.
Ide tartozik az a törekvés is, hogy feloldásra kerüljenek ezek az
adatfeldolgozási korlátok és például lehetővé tegyék a bankoknak, hogy
például szexuális vagy egészségügyi adatokat kezeljenek mondjuk
csalások felderítésére is.
Felejtés és/vagy törlés joga
Ez a pont az állampolgárok erős kontrollját biztosítja az adataik
felett, ahogyan beleegyezés szükséges az adatok kezeléséhez, úgy ezt a
beleegyezést meg is lehet vonni. Arra viszont kifejezetten ügyelni
kell, hogy ezzel ne lehessen szólásszabadságot korlátozni például
újságokban és blogokban. Továbbá arra sem alkalmas ez a szabályozás,
hogy más törvényi kötelességből gyűjtött adatokat kezelését korlátozzunk.
Adathordózhatóság
Az interneten sokan ki vannak téve választott szolgáltatójuk
kénye-kedvének. Pár éve még a Microsoft kapcsán beszéltünk beszállítói
kiszolgáltatottságról, most ugyanazt a bezártság hasonlatot
alkalmazhatjuk az online szolgáltatásoknál tárolt adatainkra. Ha ott
akarunk hagyni egy szolgáltatót, gyakran meg törölni sem tudjuk az
adatainkat, nemhogy tudjuk átvinni őket egy más szolgáltatóhoz. Az
adathordozhatóság így nem csak a személyes adataink feletti kontrollt
biztosítja, hanem piaci mechanizmust is a verseny fokozására és így az
adatvédelem megjelenését mint megkülönböztető szempont is
ösztönözheti. Egyértelmü követelés, hogy az exportált adatoknak nyilt
szabványosnak és így interoperábilisnek is kell lennie, hogy a
kitűzött célok teljesűljenek.
Profilkészítés
A profilkészítés nem más, mint minden lehetséges személyes adat
összegyűjtése, feltérképezése és ez alapján az emberek kategorizálása
és események előrejelzése. Ezzel legalább három probléma van:
- A profil készités nem tökéletes, és az ebből következő hibák az
érintetteknek nagy károkat okozhatnak.
- Nagyon nehéz a profilok valóságtartalmát ellenőrizni, és
kijavítani, ezáltal akár örökre megbélyegezve azokat, akiknél az
algoritmus "hibázik".
- Megerősít előitéleteket, társadalmi különbségeket és a kisebbségek
diszkriminációját.
A fogyasztóvédelmi bizottságban nemcsak, hogy nem támogatják a
profilkészítés betiltását, sőt! Felmerült, hogy meg kéne fordítani az
egészet és kihangsúlyozni, hogy a profilkészités milyen csodálatos
dolog.
Adatok exportja harmadik országba
Mivel adatvédelem terén az EU az egyik legerősebb szabályozással
rendelkezik, így a piaci szereplők részéről erős a motiváció az adatok
kezelését olyan harmadik országban végezni, ahol az ezzel kapcsolatos
szabályozás gyengébb (ld. USA). Így ilyen harmadik országbeli
adatkezelés csak akkor engedhető meg, ha ez legalább eléri szigorban
az EU szinvonalat.
Harmadik ország hatóságainak adathozzáférése
Aggasztó jelenség, hogy harmadik országok jogot formálnak az Európai
Unión belül kezelt adatokra, ez leginkább az Egyesült Államok és a
cloud szolgáltatások esetén tettenérhető. Az Egyesült Államok FISA
Amendment törvénye lehetővé teszi, hogy amerikai hatóságok kémkedjenek
amerikán kívüli állampolgárok akár politikai tevékenységei után
is. Amerikai állampolgárok ez alól - alkotmányossági okok miatt -
kivételt képeznek. Ezt az egyenlőtlenséget ki kell küszöbölni, és
nyilván nem úgy, hogy mi is elkezdünk kémkedni az amerikaiak után...
Inkompatibilis felhasználás
Az inkompatibilis felhasználás azt jelenti, amikor egy adatkezelő
jogszerüen kezeli az adatokat, de párhuzamosan más - nem jogszerü -
célra is felhasználja. Sajnos pont ezt javasolja a Bizottsági
javaslat, és ezt tágítja tovább a fogyasztóvédelmi bizottsági
jelentés. Ez a javaslat teljesen feleslegessé tenné a teljes
szabályozást, hiszen ezzel kiskapuval tökéletesen hatástalanítja. Csak
kompatibilis felhasználás engedhető meg, és a kompatibilitást a lehető
legszűkebben kell értelmezni.
Privacy-by-design és alapértelmezett adatvédelem
A privacy-by-design azt jelenti, hogy az adatvédelmet már a termék
tervezése során - és a teljes életciklusán - legnagyobb gondossággal
kezelik. Az alapértelmezett adatvédelem azt jelenti, hogy amikor egy
felhasználó igénybe vesz egy szolgáltatást, akkor alapértelmezve a
legszigorúbb adatvédelmi beállításokkal kezdje a szolgáltatás
használatát. Ezzel biztosítva a felhasználó legteljesebb ellenőrzését
az adatai felett. Ezek nem csak technikai követelmények, hanem olyanok
amiket adatkezelő szervezeti intézkedéseire is értelmezni kell.
Ombudsmanok függetlensége, hatásköre és jogai
Az adatvédelmi ombudsmanok a védelem első vonalát képezik. Fontos,
hogy erős hatáskörökkel, jogokkal, technikai, anyagi és emberi
erőforrásokkal rendelkezzenek és teljes függetlenséget élvezzenek a
kormánytól. Ezzel biztosítva a magas szinvonalú munkát és a polgárok
bizalmát.
Szankciók
Rendkívül fontos, hogy ez a szabályozás megfelelő szankciókkal és
büntetésekkel hatékonyan elriassza a visszaéléseket. Ez leginkább a
"big data" - nagy adatok - korában alapvető jelentősségü. Ezek után
nem okoz meglepetést, hogy a fogyasztóvédelmi bizottságban
maximalizálták és alacsonyan tartották a pénzbüntetéseket.
Incidensek bejelentése
A Bizottság két bejelentési kötelezettséget javasol, az egyik azonnali
- 24 órán belül - az adatvédelmi ombudsman felé, és a másik az
adatvédelmi incidens áldozatai felé. Mindkettő kiváló javaslat, és
eddig nem nagyon tudok ennek konkrét megfúrásáról.
Egyéb lobbizásra érdemes pontok
A lobbyplag.eu kutatása további érdekes vitapontokat azonosított a
fentieken kívül. Többek között az ipari zoknibábok azt javasolják:
- Az adatminimalizálást, mint vezérelvet teljesen ki akarják
fordítani, a "minimálisan szükséges" helyett a "nem túlzott"
felhasználást akarják engedélyezni.
- a kollektív fellépés korlátozását, illetve azt, hogy érdekvédelmi
szervezetek egységesen ne lépjenek fel a visszaélésekkel szemben.
- A cloud szolgáltatók felelősségét nagymértékben korlátozni akarjak.
Összegzés
Látható, hogy alapvető fontosságú kérdésről van szó, amit mi sem
bizonyít jobban, mint az a számottevő lobbierő, ami leginkább az
amerikai online szolgáltatóktól érkezik Brüsszelbe. Így minden európai
polgár érdeke ezzel szemben fellépni, felvenni a kapcsolatot a
képviselőkkel és meggyőzni őket arről, hogy még mindig a választők
érdekeit kell képviselniük. Kiválogattam a magyar képviselőket:
Kedden az Ipar és K+F bizottságban három magyar is dönthet:
Edit HERCZOG (MSZP), András GYÜRK (FIDESZ) és Béla KOVÁCS (JOBBIK).
Szerdán a Jogi bizottságban József SZÁJER-t (FIDESZ) lehet nyaggatni,
és a munkaügyi bizottságban pedig Ádám KÓSA és Csaba ŐRY FIDESZ-es
képviselők fogják a nemzeti és remélhetőleg polgári értékeket
védeni. Egy telefonnal vagy emaillel biztos lehet őket segíteni.
Fontosabb részletek a szabályozzással kapcsolatban: